Újabb videót töltöttem fel YouTube csatornámra, a címben
található címmel. 😅
Ha egy kis könnyed kikapcsolódásra vágysz, és akad a napodban 8 és fél szabad perced, akkor kattints az alábbi linkre:
Mindennapjaim során előfordul, hogy érdekes, vicces, esetleg elgondolkodtató események történnek velem. Ezeket szeretném megosztani a Kedves Olvasóval, néhány fényképpel fűszerezve. A blogomban egyaránt előfordul múltba révedés, valamint különböző aktuális témák boncolgatása. Jó szórakozást kívánok!
Újabb videót töltöttem fel YouTube csatornámra, a címben
található címmel. 😅
Ha egy kis könnyed kikapcsolódásra vágysz, és akad a napodban 8 és fél szabad perced, akkor kattints az alábbi linkre:
Egy Ashramban önkénteskedem (bővebb infó: Életem egy Ashramban), a szabadnapom hétfőnként van. Legutóbb gondoltam egyet, az ebédemet befőttesüvegbe “csomagoltam”, felpattantam a bringámra, és eltekertem a közeli tóhoz. Meseszép erdei ösvényen keresztül. 😊
Negyvenkét éves vagyok. Végre most már őszintén érzem, hogy szeretek magammal időt tölteni. Talán a későbbiekben írok majd arról, hogyan jutottam el a kapcsolatfüggőségemtől az önszeretetig. Ám addig is, hadd biztassalak a következőkre: kezdj el dolgozni magadon, csendesedj el, figyelj befelé, mert a boldogságot nem a külvilágban fogod megtalálni, hanem önMAGadban.
Adott napon pontosan ez az érzés suhant át rajtam: “Olyan boldog vagyok önmagammal, mint még soha!” 😇
Az ebédem pedig: fűszeres serpenyős burgonya, majonézes paradicsomsaláta füstölt pirospaprikával; epres puding cikóriakávéval, mazsolával és amaránttal gazdagítva.
Jázmin rizs, tökfőzelék, vajbab. Az első két étket egy kedves barátnőmnek köszönhetem, utóbbit a konzervgyárnak.😅
Amikor júliusban Ancsiéknál vendégeskedtem, a férjével együtt elmentünk kirándulni egy jót Dégre, a Festetics-kastély hatalmas, csodaszép parkjába. Ancsi egyébiránt isteni finom levendulaszörpöt is ajándékozott nekem.😊 Továbbá a kincsestárából készíthettem magamnak egy csodás karkötőt, amelynek különleges jelentése van számomra.😇 Az utolsó képen pedig a két édes pofa kutyusuk látható.💕
Szívből tudom ajánlani az alábbi oldalt: Angel's Wings
Mindenképpen érdemes felkeresni, talán Te is kincsekre bukkansz.😉
Igen érdekesen indult az egyik reggelem.
Ahhoz, hogy eljussak a Nyugatiba, előbb át kell vonatoznom Klotildligetről a Piliscsabai állomásra, mert sajna a gyorsított járat nem áll meg nálam. Munkába indultam, tehát ki volt számolva az idő. Igen ám, de késett a vonat! 😱
Igyekeztem megőrizni nyugalmamat, és bíztam abban, hogy úgyis a legjobb úton-módon alakulnak majd a dolgaim. 🙏 Volt viszont egy nő a klotildligeti állomáson, aki éppen beszélt valakivel telefonon, és végig panaszkodás és kétségek hagyták el a száját. Na, gondoltam, most kell csak igazán megerősíteni a pozitív energiáimat. Én továbbra is bíztam benne, hogy elérem a Nyugatiba tartó vonatot.
Végre felszállhattunk Klotildligeten. Megkérdeztem a kalauz hölgyet, hogy ilyen esetekben bevárják-e egymást a járatok. Miközben beszéltünk, fél füllel hallottam, hogy a telefonáló nő továbbra is ontja magából az aggodalmait.
Oké, dióhéjban a lényeg az, hogy éppen a mellettünk futó vágányra gördült be a Nyugatiba tartó vonat, amikor mi is befutottunk Piliscsabára. Tulajdonképpen csak át kellett lépni rá. Még meg is jegyezte a kalauz hölgy, hogy szerencsés vagyok. Igen. Ezt meg is erősítettem. Mondtam neki, hogy én valóban szerencsés vagyok. Én ebben hiszek, és eszerint működik az életem. 💗
Egy
szép napsütéses délután elmentem túrázni a hegyekbe. Vittem az állványt is,
hogy felvegyek néhány gondolatot. Ez lett belőle:
Nem szépítem a dolgot, piszkosul mélyen voltam az elmúlt hetekben. Inkább nem tipegnék vissza a múltba, szóval nem részletezem, lelkileg miken mentem keresztül.
Nehéz volt felkelnem, mert nem volt, ami motiváljon – az életre. Aztán egy reggel üzenet várt a telefonomon. Egy kedves ismerősöm, pontosabban a “spirituális fogadott lányom” írta, hogy pénteken Pestre jön, mi lenne, ha találkoznánk. Hatalmas volt az örömöm, és már lendítettem is a lábam, hogy kipattanjak az ágyból, és elkészüljek.
Pontosan akkor érkeztem az állomásra, amikor begördült a vonat. Arcomon széles mosoly terült el. Az ölelés pedig természetesen alap nálunk.
Hihetetlenül szuper napot töltöttünk együtt.
Isteni finomságokat ettünk és ittunk, sokat nevettünk, és Carlotta olyan dolgokat mondott nekem, amelyekről meggyőződésem, hogy az angyalok üzeneteit csatornázta le. Új erőre kaptam. Néhány dologra másként láttam rá, más szögből. És ez egy teljesen más képet adott az életemről.
Hiszem, hogy vannak körülöttünk emberek, akik segítenek minket az Utunkon. Illetve, egymást segítjük, támogatjuk. Még azok is a fejlődésünket szolgálják, akikről adott élethelyzetben, tapasztalások után azt gondoljuk, hogy ártottak nekünk, vagy fájdalmat okoztak. Hiszen minden értünk történik.
Sosem tudhatjuk, ki az, akinek éppen ránk van szüksége. Ezért is fontos, hogy lehetőleg a derűt, a szeretetet válasszuk, minden egyes nap. Ily módon tudjuk átadni egymásnak a Fényt. És egy világos, ragyogó helyen, ahol mindinkább eltűnőben van a sötétség, már nincs mitől félnünk.
“Az ember utólag döbben rá, mennyi csoda mellett ment
el. Utólag jön rá, hogy elfelejtett szeretni. Utólag, hogy boldog volt, s észre
sem vette. Utólag, hogy nem is figyelt a másikra. Utólag, hogy elfelejtett
jónak lenni hozzá. Utólag, hogy kár volt őt nem szeretni. Kár volt unni, aminek
örülni is lehetett volna.”
Müller Péter
Eláztam. Nem kicsit. 😄
Az úgy történt, hogy kedden elindultam bicajozni. Nem volt ugyan felhőmentes az ég, de a franc se gondolta, hogy a nyakamba fog szakadni. Tekerek-tekerek🚴♂️, egyszer csak elkezd esni. Jó. Nem telik el egy perc, már ömlik, szakad, záporozik rám az égi áldás! És képzeld, örültem neki! Arra gondoltam ugyanis, hogy most kívül-belül tisztulok. 🙏 Belegondoltam, mennyire szerencsés vagyok. Hiszen megvan a szabadságom. Ép és egészséges vagyok, tehát mozoghatok. Van biciklim. Van hová hazamennem, ahol ráadásul lezuhanyozhatok és tiszta, száraz ruhába bújhatok. Van mit ennem! Mindez átfutott az agyamon (miközben a szakadó esőben tapostam a pedált), és egyre szélesebb mosolyra húzódott a szám. 😃
A legnagyobb poén az egészben, hogy éppen aznap
délután elmélkedtem azon, milyen jó lenne kimosnom az edzőcipőmet. Nos, ki lett
mosva, méghozzá alaposan. 😅 Amikor pedig otthon felfordítottam az egyiket, hogy
kiöntsem belőle a vizet (mondom én, hogy ömlött az eső!), akkor egy méretes
smiley-t találtam a talpára ragadva. Hát mi ez, ha nem az Univerzum üzenete? 😇
Arra biztatlak, Te is lásd meg mindenben a jót!
Gondold végig, mire emlékeztet az adott szituáció, amiért hálás lehetsz? Mert
még ha az éppen megélt nehezebb pillanatodban nem is tudod, hogy miért jó az
neked, hidd el, ezen a csodálatos Földön minden Érted van! 💝
U. i.: Azt ugye mondanom sem kell, hogy amint hazaértem, elállt az eső? 😂
Fantasztikus volt a szerda délutánom… 😒😅
Előzményként meg kell említenem, hogy előző héten ivartalanítottuk a két kis cicalányunkat. A műtét utáni védelemként választhattam: műanyag gallér, vagy cicaruci. Utóbbi mellett döntöttem, mert az mégiscsak kényelmesebb (nem kényelmes, csak -ebb) a jószágoknak.
Oké, egy hét el is telt egészen gond nélkül. Azonban a hét elején észrevettem, hogy Clara mellkasán kicsit kifoszlott az anyag. Még nem volt vészes a dolog. Még!!! Csütörtökre azonban a kis időmilliomosom képes volt egy tenyérnyi darabot eltüntetni a rucijából. 😂
Felhívtam az állatorvost, hogy mit tanácsol, leszedhetem-e a rongyot? A doktornő inkább arra buzdított, kezdjek valamit a ruhácskával, mert jó lenne a sebgyógyulás miatt legalább tíz napig védeni az állat hasát.
És akkor most következzen az események hatására hirtelen felindulásból elkövetett aznapi rövid összefoglalóm a délutánt illetően:
Mindössze három óra hosszám ment el a harci műveletre, de megérte. 😄 A seb ismét biztonságban van az érdes cicanyelvtől és a rágicsálástól. És a végeredmény miatt talán a divatrendőrségtől sem kell félnünk. 😅👗
Dióhéjban ennyi lett volna a történet. A cicusaink persze továbbra is imádni valóak, bár hozzáteszem, sokat segít az ehhez hasonló esetekben megőrizni a hidegvéremet, hogy rendszeresen meditálok. 😅😂
