Fegyencedzés fegyelmezetten

A testmozgás hihetetlen előnyei című bejegyzésemben már írtam arról, mennyire jó dolog mozogni. A saját testsúlyos edzésnek az a plusz előnye, hogy bárhol és bármikor végezhető, ráadásul 0 Ft anyagi befektetést igényel.😊 Most azt szeretném megosztani Veled, mennyire megszerettem ezt a mozgásformát, illetve mennyit fejlődtem az elmúlt bő fél évben.

Edzésnaplómnak hála utána tudtam nézni, pontosan mikor is kezdtem el foglalkozni a fegyencedzéssel (Paul Wade Fegyencedzés című könyve indított el ezen az úton). Az elméleti résszel kereken egy éve ismerkedtem meg, és múlt év augusztusában jutottam el odáig, hogy bele “merjek” vágni testem erősítésébe. Egy kicsikét tartottam ugyanis attól, vajon képes leszek-e megcsinálni az egyre nehezebb gyakorlatokat egyre nagyobb ismétlésszámmal. Aggodalmam feleslegesnek bizonyult, rendszeres edzéssel valóban észre lehet venni magunkon a változást! Szeretem nyomon követni, hol tartok, mi vár még rám, mennyire kell belehúznom, miből mennyi legyen a heti edzésadagom, ezért egy üzenőtáblán az alábbiak szerint állítottam össze az ellenőrző-felületemet, ami egyben motivációs fal is:

Nekem teljes mértékben bevált ez a rendszer. Egyébként szép fokozatosan alakult ki nálam ez a céltudatosság és elszántság, amit tulajdonképpen a rendszeres mozgás erősített fel bennem. Leginkább a következő “fogyatékosságom” indított el azon az úton: egyszerűen a mai napig képtelen vagyok egy szabályos fekvőtámaszt megcsinálni, amit szégyellek, és egyben dühít is. Ilyen egyszerűen nincs, hogy ennyire gyenge legyek!!😒 (Ráadásul vészesen közeledik a jó idő, és nem akarom rövidujjú felsőkben a sonkakaromat mutogatni.😅) Arról nem is beszélve, hogy amikor egy másik gyakorlatot, a hidat akarnám véghezvinni, úgy érzem, mintha dupla gravitáció hatna rám, és a talaj magába akarna szippantani. Nincs a karomban annyi erő, hogy feltoljam magam. Szörnyű! Úgyhogy most ezen (is) dolgozok nagy erőkkel, meg persze azon, hogy eltüntessem a combomról az odatapadt karfiolokat! Vagy narancsokat. Bár mindegy, minek nevezzük, a lényeg az, hogy hosszú, hosszú évekig meg voltam győződve róla, hogy akinek szép feszes lábai vannak, az csak a szerencséjének köszönheti vadító virgácsait, biztos jó genetikai jellemzőket örökölt. És persze nem tettem az égvilágon semmit sem azért, hogy én is minél feszesebb, izmosabb legyek. Pedig működik a dolog: mindössze oda kell figyelni az étkezésre, és rendszeresen mozogni. Rengeteget alakult a hátsó fertályam, bár még van mit dolgozni rajta. Mielőtt továbbmennék, idebiggyesztek egy képet, amit már rég az orrom alá kellett volna dörgölni, hogy végre tegyek valamit magamért, és ne csak üljek beletörődően a narancsbőrös babérjaimon!

Most tehát ott tartok, hogy lelkesen edzek heti 4-5-6 alkalommal (ez változó), és hűségesen felírom egy naptárba az adatokat (mit edzettem, milyen ismétlésszámmal, hány kilóval, mennyi ideig, egyéb megjegyzést). Ez a módszer nekem sokat segít abban, hogy figyelemmel kísérhessem a fejlődésemet. Egyébként roppant egyszerű a dolog, így nézett ki például a múlt hetem:

Ami a fejlődésemet illeti: ismét újabb két lyukat kellett fúrnom az övemre; kezdenek kidomborodni a felkaromon az izmok (ismétlem, kezdenek, tehát még sokat kell dolgoznom rajta); és legutóbb, amikor vendégségbe készülvén harci díszemben belepillantottam a tükörbe, nem bálnáztam le magam!😂

Jut eszembe, a YouTube-on rengeteg olyan videó van, ami arról szól, hogyan jutottak el egyszerű földi halandók “gyengétől a pengéig” (ahogy a fegyencedzést kedvelők fogalmazzák), ami szintén rendkívül motiváló!

Nem akarom tovább nyújtani a bejegyzést, ezért ezzel a képpel búcsúzom:

Menni vagy nem menni, ez itt a fogas kérdés

Rendhagyó leszek, és egy viccel kezdek, abban reménykedve, hogy a poén segít egy kicsit felkészíteni Téged az elkövetkező komoly és ijesztő információk befogadására.😬

- Tudod, két dologtól félek. A sötétségtől és a fogorvosoktól.

- És a sötétségtől miért?

- Ki tudja, hány fogorvos ólálkodik ott a sötétben…

Sajnos ennek a viccnek is bőven van igazságalapja, ami némely esetben nagyon is veszélyes lehet! (Mármint rettegés a fogorvostól.) Alapos utánajárás, valamint a fogorvosommal való legutóbbi beszélgetés során összegyűjtöttem néhány tényt azzal kapcsolatban, mi történik akkor, ha jobban félünk egy egyszerű földi halandótól (ez a fogorvosunk), mint egy medvétől.😅

“Eddig sem volt titok, hogy az ínybetegség összefüggésbe hozható számos, súlyos egészségügyi problémával, így a szívbetegséggel, a tüdőgyulladással és a diabétesszel.

Ám ha mindez még nem elég meggyőző, lássuk, hogy a nem ellenőrzött szájbaktérium és a krónikus ínygyulladás mi mindent eredményezhet.

1.Periodontitis: ínybetegség - a diabéteszhez köthető, s minden szempontból csökkenti az immunfunkciót. Ez pedig érzékennyé tesz bennünket az olyan egészségügyi problémákra, mint az influenza.

2.Szívbelhártya-gyulladás: ez a fertőzés a szív belső „bélését” érinti, s akkor alakul ki, amikor a szájban levő baktériumok mennyisége eléri a véráramot – majd pedig a szívet.”

“Akik nem fordítanak kellő figyelmet a szájhigiéniára, előbb vagy utóbb számolniuk kell a fogínyvérzéssel. Ez az állapot pedig a szájüregben található mintegy 700-féle kórokozónak biztosít bejutást a véráramba.

Az erekben ezek a kórokozók találkoznak a véralvadásért felelős trombocitákkal, és összetapadásra késztetik azokat. Az így keletkező vérrögök pedig részlegesen elzárják az ereket, fokozva a szívroham veszélyét. Vagyis a tudósok szerint olyan szájüregi baktériumok, mint a Streptococcus gordonii és a Streptococcus sanquinis nem csak általánosan veszélyesek, de a szívbetegségek szempontjából önálló kockázati tényezőnek számítanak. Tehát hiába foglalkozunk sokat az egészségünkkel, ha elhanyagolt a fogazatunk, a szájüregünk, jelentősen nő az esélyünk a szívrohamra. A rendszeres fogorvosi ellenőrzés a látszólag jelentéktelen problémák megoldásában is elengedhetetlen. Így megelőzhető a sokkal komolyabb baj.”

Veszélyesek még egyes gyógyszerek is!😱

“Bizonyos, gyakran használt orvosságok hozzájárulnak a fogászati problémák kialakulásához, egyszerűen azzal, hogy „xerostomiát” okoznak, vagyis szájszárazságot.

A nyál ugyanis igen fontos szerepet játszik a fogszuvasodás előfordulásának csökkentésében, tisztán tartja a szájat – ellenőrzés alatt tartja a baktériumokat és lassítja a fogak ásványianyag-vesztését. Megvédi a fogakat a savas élelmiszerektől és italoktól, mivel természetesen semlegesít a savakat és óvja a fogfelszínt.

A leggyakoribb gyógyszerek, melyek hozzájárulnak a szájszárazsághoz, a magas vérnyomás-orvosságok, a túl aktív húgyhólyagra szedett gyógyszerek, az antidepresszánsok, antibiotikumok, valamint az antihisztaminok.”

Mindezek fényében talán inkább a medvétől kellene jobban tartanunk…🙈

Érdekes dolog, hogy az ember azt hinné, ha nem fáj a foga, akkor minden rendben van a szájában. Egy nagy fenét! Legutóbb például nyugodt szívvel ültem be a fogorvosi székbe, amikor a szimpla kis rutinellenőrzésemre jelentkeztem be. Azonban miután az orvosom belekukkantott a számba, szinte felszisszent, mennyire be van gyulladva bal oldalt hátul az ínyem. Ráadásul kiderült, hogy tömni kell egy fogamat, de sajnos a duzzadt, gyulladt íny miatt várni kényszerültünk vele egy hetet, ami alatt rengeteg C-vitamint kellett beszednem. További orvosi utasításként megtudtam egy érdekességet, méghozzá azt, hogy ha vérzik is az ínyünk, hogyan kell fogat mosnunk. Vessük be bátran muszklijainkat, és ne féljünk alaposan átdörzsölni a fogainkat és az ínyünket. Ha pedig vérzik, ne a buta reklámra hallgassunk, ami arra buzdít, hogy ilyenkor vegyünk vissza az izomerőből, és csak ímmel-ámmal, óvatosan dörzsölgessük fogazatunkat, mert ezzel csak ártunk magunknak! Még érzékenyebb lesz az ínyünk, és sűrűbben fog vérezni. Mindenesetre én egy diplomás orvosnak hiszek, és nem egy tudatlan kontárok által megírt tévéreklámnak, tehát már nem mimózáskodom el a fogmosást. És láss csodát, az eddigi makacs fogínyvérzésem megszűnt!😁

Bejegyzésem végére egy mókás párbeszédet tartogatok, ami csütörtökön zajlott le köztem és egy másik várakozó páciens között a fogorvosi rendelőben. Az úriember utánam érkezett, leült, várakozott, majd körültekintve megszólalt:

- Nem tudják, van bent valaki?

Meggyőzően válaszoltam:

- Igen, van.

Aggodalmasan hozzátette:

- De olyan nagy a csend! Ez jó jel?

Pókerarccal ránéztem az ajtóra, majd vissza a rémült betegre:

- Ki tudja, életben van-e még?

Szerencsére elnevette magát a fiatalember, és nem szaladt világgá sötét feltételezésem hallatán. Egyébként érdekes, hogy amikor kihallatszik a fúró hangja, akkor is halálra vált arccal, hullasápadtan néznek ki a fejükből a várakozók, ám az is “gyanús” nekik, ha túl nagy a csend. Pedig nemigen hallani olyasmit a hírekben, hogy valaki szörnyethalt volna a fogorvosi székben.😂 Jó-jó, persze kellemetlen, ha ott matatnak az ember szájában, nyom a nyálelszívó, vakít a fény (érdemes behumni a szemünket kezelés közben), meg azok a szagok😜; na de ha utána egészségesen távozik a fogorvosi székből az ember fia-bornya, akkor csak megéri azt a pár percet becsülettel, hősiesen, mozdulatlanul végigküzdeni. Hiszen sokkal rosszabbul járhatunk, ha elhanyagoljuk a dolgot, és utána hosszú hetekig, netán hónapokig komoly betegségben szenvedünk egy (vagy több) rossz fog miatt!

Na jó, eleget okoskodtam. Nincs is más mondanivalóm, mint hogy jó egészséget kívánok mindenkinek, valamint sok bátorságot, hogy félévente egyszer bele merjen ülni abba az egyébként meglepően kényelmes fogorvosi székbe!😉

nosztalgia

 kifinomult ízlés

Hát nem hívogató?

alternatív kezelés

...és egy extra meglepetés, amin igazán jót mulattam!

Méreghajtás

Sajnos számtalan módon juttatunk mérget a szervezetünkbe: étellel-itallal, levegő útján, sőt, még a bőrünkön keresztül beivott kenceficéket is ide sorolhatjuk. Nem beszélve arról, hogy a stressz miatt mennyi káros folyamat játszódik le a szervezetünkben, ami egyáltalán nem tesz jót sem testünknek, sem lelkünknek. Valahogyan segítenünk kell tehát profin megtervezett gépezetünknek megbirkózni a sok szeméttel, hogy a lehető legtökéletesebben működhessen, magyarán: egészségesen!

Nem kell bonyolult dologra gondolnunk. Rengeteget tehetünk azzal egészségünkért, ha rendszeres időközönként beiktatunk életünkbe egy-egy gyümölcs- vagy léböjtnapot. Kedvcsinálónak lássuk előbb, mennyiféle előnnyel jár, ha hagyjuk, hogy megtapasztaljuk magunkon az éhség érzetét. És ne tessék megijedni egy kis koplalástól, hiszen az bizonyítottan gyógyít, fiatalít és meghosszabbítja az életet.😇

“A léböjt lényege, hogy időtartama alatt nem veszel magadhoz szilárd táplálékot, így mivel lecsökkented szervezeted energiaforrásait, tested mozgósítja tartalékait, aktivizálódik öngyógyító képessége, és ami a legfontosabb, megtisztítja önmagát.

Mit érhetsz el a léböjt-kúrával?

• megszabadulsz a salakanyagoktól, mérgektől, az elhalt sejtektől, az érfalak lerakódásaitól, a felesleges zsírszövetektől
• a mérgekkel együtt plusz kilók is távoznak
• csökkentheted a magas vérnyomást- és vércukorszintet
• megszüntetheted emésztési problémáidat
• megerősíted immunrendszeredet
• feltöltődsz energiával
• javul a memóriád és a koncentrálóképességed
• hosszú időre biztosítod egészséged
• megtanulod, hogyan tartsd kontroll alatt az éhséget
• bőröd és hajad megszépül
• segít megszabadulni a káros szenvedélyektől és a függőségektől.

A gyümölcsnap pozitív hatásai megegyeznek a léböjt jótékony hatásaival. Hasonlóképpen építsük fel, mint a léböjt-kúrát, és gondoskodjunk a sok folyadékbevitelről!”

Mindezek után lássuk, mennyire egyszerű dolgunk lesz, ha néhanapján magunkra szánjuk az időt, lelassulunk kicsit, és méregtelenítünk egyet.

“A böjt előtti időszakban, főleg az azt megelőző napon nem szabad nehéz ételeket enned. Reggelire egyél zabpelyhet, müzlit vagy gyümölcsöt, ebédre és vacsorára zöldség- és gyümölcssalátát, joghurtot. A böjt után fontos, hogy fokozatosan térj vissza a szilárd táplálékokhoz.

A léböjtnap(ok) ideje alatt 3-4 liter folyadékot is meg kell innod naponta, mely gyógyteákból, leszűrt zöldséglevesekből, friss gyümölcs- és zöldséglevekből, illetve szénsavmentes ásványvízből áll. Fontos, hogy a kúra ideje alatt mozogj egy keveset, ugyanis ha felgyorsítod vérkeringésedet, a méreganyagok is gyorsabban jutnak el a tisztítást és méregtelenítést végző szervekhez.

A kúra ideje alatt előfordulhat fáradékonyság, álmosság, esetleg fejfájás. Ha ezt tapasztalod, mozogj egy keveset, vagy sétálj a friss levegőn.

A gyümölcsnap azt jelenti, hogy egész nap csak érett, jól megmosott, langyosra melegített, nyers gyümölcsöt eszünk barna (korpás) kenyérrel, alaposan megrágva.

Hetente 1 gyümölcsnap, havonta 1x néhány napos gyümölcskúra, és évente 1x 2-3-4 hetes gyümölcskúra regenerálja a szervezetet.”

Ehhez a témához kapcsolódóan kikívánkozik belőlem az is, hogy sajnos manapság nemigen hallgatunk testünk jelzéseire. Gondoljunk csak bele: amikor például betegek vagyunk, akkor nem véletlenül nincs étvágyunk. A szervezetünk okos, csak nem hallgatunk rá! Egy-egy betegség idején testünknek éppen elég feladat megbirkózni a bacikkal vagy vírusokkal, egyszerűen nincs kapacitása a nehéz, zsíros ételeket hatékonyan megemésztenie. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, ha csak friss zöldséget-gyümölcsöt eszünk, és rengeteg folyadékot iszunk (lehetőleg frissen facsart leveket, amik telis-tele vannak vitaminnal és ásványi anyaggal). Az okos embereket persze nem hasonlíthatom össze a “buta” állatokkal, de még ők is koplalnak, ha betegek, mert tudják, hogy mitől épülnek fel.

A bejegyzés végére egy idevágó és igen frappáns idézetet tartogatok:

“20 éves korig annyit egyél, amennyit bírsz, 50-ig amennyit enned kell, 50 felett olyan keveset, amennyit csak bírsz.”

Még mindig a véreteket akarom!

Sajnálom, ha ezzel a hírrel bárkinek kellemetlenséget okozok, de továbbra is nagyon nagy szükség lenne önkéntes és bátor véradókra! Azt sem ígérhetem, hogy utoljára zaklatom embertársaimat ezzel a témával, hiszen ki tudja, milyen gondolatok fognak még megrohamozni a későbbiekben erre vonatkozóan.🙈 Hovatovább, a legutóbbi véradásom kapcsán is kikívánkozik belőlem néhány mondat.

Január 23-án, egy szép téli, veszettül hideg és fagyos reggelen kimentem játszani egy kicsit a kutyuskánkkal, hogy kellőképpen felpezsdítsem a keringésem az aznapra tervezett véradás előtt. Amikor bementem a konyhába, a férjem megkérdezte tőlem: “És, láttál valami érdekeset?” A szűnni nem akaró mínuszok miatt szemöldök-ráncolva és kissé morcosan válaszoltam: “Igen, a hideget!!”😅 Azóta egyébként beletörődtem sorsomba, mert már teljesen hidegen hagy a hideg. Bár bevallom, azon a bizonyos napon komolyan tartottam tőle, hogy képtelen leszek lecsapoltatni a véremet, mert annyira bekocsonyásodik az ereimben a veszett mínuszok miatt. Mondjuk sajnos egyébként is annyira fagyos vagyok, hogy férjem szerint ha én lángoszlopban állnék, akkor is fáznék…😂 Mellesleg az is segített beletörődni a sorsomba, hogy időközben megérkezett az enyhébb idő! Végre! Na de térjünk vissza arra a bizonyos napra.

A békéscsabai vérellátó központban került sor a véradásomra. Amíg az adminisztrációs asztal előtt vártam szép türelmesen a soromra, hallottam, amint az egyik zsenge huszonéves, ámde roppant nagy életbölcsességgel bíró fiatalember megkérdezte a nővérkétől: “Nem lenne egyszerűbb gémkapcsokat használni ehhez a sok papírhoz, és akkor nem kellene tűzőgéppel kilyuggatni őket?” Megvártam, hogy a nővérke adja meg a helyes választ, amire magamban gyanakodtam is, mint utóbb kiderült, helyesen. “Ez azért nem lenne ideális megoldás, mert úgy könnyedén szétcsúszhatnának a fontos adatokat tartalmazó lapok, amiből nagy baj lenne.” Mi tagadás, logikus. Szóban forgó fiatalember csak nem csillapodott, fennhangon dicsekedett véradása végeztével. “Hét perc, hú, az rekordidőnek számít, új csúcsot állítottam!” Nem akartam letörni szegénykét azzal, hogy az én jól bejáratott, közel harmincöt éves, balkezes vénámból bizony kereken öt perc alatt jött ki az a bizonyos négy és fél dl vérmennyiség.😄 Gondoltam, legyen egy jó napja, hadd örüljön magának, ha már a remekbeszabott, forradalmian új iktatási rendszerének ötletével oly’ csúf vereséget szenvedett.😏

Röstelleném, ha mindebből úgy tűnne, hogy az öt perces futamidőmmel itt most nagyképűsködök. Nem az a szándékom. Mindössze ezzel az adattal szerettem volna felvezetni, milyen sokat számít, ha az ember felkészülten megy vért adni. Ez alatt azt értem, hogy én például kétszer reggeliztem, valamint a délelőtt folyamán megittam legalább másfél, de inkább két liter folyadékot; ezzel szemben a fiúcska, amikor tizenegykor a nővérkét fárasztotta remek ötletével, akkor elég ledöbbent képet vágott, amikor arról diskuráltunk, mennyi folyadék lenne az ajánlott. Rögtön kért is magának a lelkem még egy félliteres ásványvizet, és gyorsan megitta.

Arról már írtam A véredet akarom! című bejegyzésemben, mennyire jó dolog vért adni, azonban kimaradt belőle, hogy igazi gyógyír magas vérnyomás, gyakori orrvérzés és makacs fejfájás ellen is. Aki pedig azért ódzkodik a véradástól, mert félti a közel fél liter vérét, azt megnyugtatom, két-három nap, és észrevétlenül, mondhatni pikk-pakk visszatermelődik az “elorzott” mennyiség.😎

Kezdek megnyugodni. Úgy tűnik, véget érnek megpróbáltatásaim, amit a szűnni nem akaró, rettenetes mínuszok okoztak, és lassacskán megenyhül az idő. Én leginkább akkor enyhülnék meg, ha tényleg minél több ember szánná rá magát, hogy segítő vénáját nyújtsa, és olyan szépen csordogálna a szép piros vér a tasakokba, mint a tavasz beköszöntével a megolvadt, fehér hó a patakokba.