Ez volt a búcsúsüti, amit a legutóbbi munkahelyemre
vittem. Mákos-pudingos, valamint kölesből készült “túrós” rétes. Bocsi, nem is
rétes volt ez, hanem leveles-tészta-göngyölet. 😄
Sok emberben él bizalmatlanság a vegán ételekkel kapcsolatban. Talán már meg sem lepődtem, amikor az egyik kedves és vicces volt kolleginám (mielőtt nekiláttak a sütinek) elindította a stoppert, hogy csekkolja, bizonyos idő elteltével életben vannak-e még a többiek. 😅
Most pedig jöjjön az élet(em)ről néhány gondolat.
Július végén költöztem Hollandiába. A hely neve MERU,
azaz Maharishi European Research University. Önkéntes vagyok itt, teljes
ellátásért és némi zsebpénzért. Továbbá rengeteg a szabadidőm, amit önmagamra
és alkotásra fordíthatok. 🙏
Tulajdonképpen gyógyulni jöttem ide. Testileg-lelkileg
belebetegedtem egy kapcsolatba, amiből csak nagyon nehezen tudtam végleg
kilépni. Többször is nekifutottam, azonban nem voltam elég erős hozzá
mindaddig, amíg a szervezetem jelzett: elég volt! Hónapokig fuldokolva köhögtem
mellette. A lelkem azt kiabálta: “Nem bírok már egy levegőt szívni vele,
fuldoklom!” A testem pedig erre reagált.
Miután elköltöztem, láss csodát, szinte nyom nélkül
elmúltak a tünetek.
Sokat tanultam abból a kapcsolatból, és rengeteget erősödtem általa. Hála érte! Bár még mindig vannak a lelkemben lenyomatok, utóhatások. Sebek. Talán idővel ezek begyógyulnak, a hegek azonban mindig emlékeztetni fognak rá, hogy miken mentem keresztül, mennyi bántást engedtem be az életembe, és milyen jelekre figyeljek a jövőben.
Nem célom magamra húzni az áldozatszerepet. Elismerem a felelősségemet a kialakult kapcsolati dinamikában. Tele voltam megfelelési kényszerrel, elvárásokkal; az önbizalmam valahol nulla alatt lehetett; képtelen voltam kiállni magamért. Volt mit elengednem bőven, és volt hová fejlődnöm. Ugyanakkor rohadtul fájt szembesülnöm az árulással, megélni a csalódást, ami mélységes bizalomvesztéshez és kiábrándultsághoz vezetett. No igen, van még min dolgoznom.
A minap egy barátommal arról beszélgettünk, vajon
miért kellett megtapasztalnom egy verbálisan bántalmazó, lehúzó, manipulatív
kapcsolatot. Milyen minták, programok futnak bennem gyerekkoromtól, amelyek oda
vezettek, hogy beengedjek az életembe egy férfit, aki nem becsült meg,
kritizált, leminősített, kiabált velem, bűntudatot keltett bennem, manipulált,
és aki más nő után vágyakozott mellettem. Nem biztos, hogy valaha is megfejtem
a miértekre a választ. És talán nem is ez számít. Talán az számít, hogy most
őszintén elmondjam: senkinek nincs joga ahhoz, hogy rosszul bánjon veled! Az,
aki beléd fojtja a szót a mondatod közepén, kiabál veled, leminősít, kritizál,
nem tartja be a szavát, hazudik neked is és veled kapcsolatban is, bűntudatot
kelt benned; az a személy nem tisztel, nem becsül és nem szeret téget. Ami
egyenlő azzal, hogy meg sem érdemel. Arra is figyelj oda, hogy mellette milyen
embernek érzed magad. Értékesnek, vagy egy sz@r embernek? Az is intő jel, ha
kibeszél, ócsáról neked másokat (főleg az exét). Biztos lehetsz benne, hogy TE
leszel a következő, akit majd kibeszél másoknak, elárulva a legintimebb
titkaitokat, feltupírozva a valóságot, hogy te legyél a rossz...
(Zárójelben szeretném tisztázni, hogy nem csak a női nem képviselőinek szól a mondanivalóm. Sajnos férfiak is szenvednek verbális bántalmazástól, manipulációtól, lelki zsarolástól.)
Légy tudatos arra, hogy a fentebb felsorolt vészjelek közül mire kapod fel a fejed, és mennyit engedsz be belőlük az életedbe. Az ugyanis a Te felelősséged, ha hagyod, hogy bántsanak. Egyedül Te húzhatod meg a saját határaidat. Ehhez viszont szeretned, tisztelned és becsülnöd kell magad! Ó, milyen könnyű ezt mondani, ugye?... Azt hiszem, ezzel van a legnehezebb dolgunk az életben. Viszont fontos, hogy dolgozzunk rajta! Ha pedig a fent említett vészcsengők közül bármelyiket észlelnéd, azonnal húzd fel a nyúlcipőt, és fuss, fuss, minél messzebb! Tapasztalatból tudom, hogy ez mennyire nehéz, amikor az ember szerelmes, viszont azt is tudom, hogy a lelked sugallatában, abban a bizonyos belső hangban mindig bízhatsz, mert ő jót akar neked. Csak figyeld, hogy mit súg. 😇
A képekről röviden: az elsőn a búcsúsüti látható; a
második szemlélteti a lelkiállapotomat, amit eksz hagyott maga után; az utolsó
kettő pedig azt sugallja, hogy a remény éltető sugarai mindig ott vannak borús
gondolatfelhőink mögött, és képesek felolvasztani lelkünk megdermedt talaját,
hogy az újra virágba borulhasson.
