Oké, felnőttek vagyunk, valljuk be: van az úgy, hogy egy-egy nehéz nap után véletlenül rámarkolunk a pálinkásüveg nyakára. 🙈
Már két napja ázott tíz szem aszalt barack hősiesen egy tálka házi pálinkában, legfőbb ideje volt hát felhasználni őket. Így történt, hogy egyik nap jókedvemben nekiláttam muffint sütni. 😁
Gyakran tüsténkedek úgy a konyhában, hogy szigorúan előírt,
A mákos muffinhoz a következő dolgokat szedtem össze: 2 banánt, fél csomag gesztenyepürét (a másik fele rejtélyes módon eltűnt… 😅), valamennyi lekvárt. Ez utóbbi úgy köbö öt evőkanálnyi lehetett. Annyi lélekjelenlétem még volt, hogy az elmaradhatatlan csipet sót is a tálba szórjam. Ezeket egy villával alaposan összedolgoztam. A konyhapulton téblábolt egy maréknyi dió, az is belekerült a készülő masszába, ami kifejezetten jót tett a sütinek. Aztán egy isteni sugallatra beugrott, hogy sütőpor nélkül nem lesz igazi a muffin. Erről pedig eszembe jutott a tojáspótló alapanyag, az almaecet. Szóval 1 cs. sütőpor, kb. 3 ek almaecet, 1 cs. darált mák, és úgy 1 bögrényi apró szemű zabpehely ment még a tálba. Mindezeket jól elkavartam. És persze volt még egy elmaradhatatlan hozzávaló: a zene! Imádok úgy sertepertélni a konyhában, hogy közben a kedvenceim szólnak.
10 db szilikonos formában osztottam el a masszát úgy, hogy a közepükbe került 1-1 szem pálinkás barack. Végül 25 perc alatt készre sütöttem őket.
