Küzdeni érdemes

 

Miközben e sorokat írom, a Keletibe tartó vonaton ülök, épp ahogy szeptember 11-én. Csak akkor a szóbeli vizsgámra igyekeztem, most pedig nyaralni Tibivel. 💕

(...időközben visszatértünk a jól bejáratott, mókuskereket ezerrel pörgető kerékvágásba.)

 

Sikeresen elvégeztem a Segédkönyvtáros képzést. Az ötösre hajtottam, bármi áron. Keményen kellett tanulni érte? Igen. Lemondásokkal járt? Igen. És megérte? Ó, határozottan igen! 😄 Nem volt ugyan könnyű munka és család mellett (a családba a férjem és a négy cicánk tartozik bele), de ez az eredmény megerősített abban, hogy bármit elérhetek, amit csak akarok.

 

Máris sorakoznak a tervek és az újabb elérendő célok az életemben: először is, befejezem a félkész könyvemet, ami egy krimibe ágyazva boncolgatja a vegánság kérdéseit; majd nekiállok egy mesekönyvnek, közben pedig az angolomat akarom a legmagasabb szintre fejleszteni, mert azzal is vannak könyvekhez kapcsolódó terveim. 

 

Pár szót szeretnék még szentelni az Országos Széchényi Könyvtár által indított képzésnek. Maximálisan elégedett vagyok mind a színvonalával, mind a tanárok és a tanfolyamért felelősök hozzáállásával. Az oktatóink a tudásuk legjavát adták át nekünk. Biztos vagyok benne, hogy lesz még kedvemre való képzés, amit elvégzek majd általuk.

 

Mindenkit csak bátorítani tudok, hogy bármilyen terve, álma is van, kezdjen neki a megvalósításának! Sokkal több erő és kitartás van bennünk, mint azt gondolnánk. Egy a lényeg: tartsuk szemünket a célon, lépkedjünk felé eltökélten, így biztosak lehetünk abban, hogy elérjük azt.

Életjel

Úgy érzem, igazán ideje végre életjelet adnom magamról. Az a helyzet, hogy valami nagyon durván húzós időszak van mögöttem. Jövő héten lesznek a Segédkönyvtáros vizsgáim, mellette főállásban dolgozok, rendszeresen edzek, ott a háztartás… de minek is sorolom tovább? 😅

Képzeld el, hogy a könyvtárban rendszeres időközönként újonnan megrendelt könyveket dolgozunk fel. Jobbnál jobbakat! Mivel azonban nemhogy írni, de sajnos még olvasni sincs igazán időm mostanában, ezért egy “könyves bakancslistát” vezetek azokról a darabokról, amelyek felkeltették az érdeklődésemet. Összeszámoltam, eddig ötvennél is több tétel szerepel a listámon (és ez csak az idei noteszemben szerepel, vannak ugyanis régebbi feljegyzéseim is).

Abban bízok, hogy amint sikeresen levizsgázok, temérdek időm szabadul fel, amit egyik szenvedélyemnek, az olvasásnak szentelhetek végre. Emellett persze sok-sok tervem van írással kapcsolatban is, de arról később mesélek.

Az alábbi képekkel illusztrálom, hogyan is képzelem el magamat szeptember második felétől. 😁