Egy napsütéses vasárnap Tibivel elmentünk kirándulni. A Trafalgar Square-nél van egy hatalmas park, tele fákkal, mókusokkal; de van ott még vadkacsa, vadliba, vadhattyú, egyéb szárnyas jószágok, egy nagyobb tavacska jópofa híddal; szóval kellemesen el lehet ott bóklászni. No de jöjjön a történet.
Mindenáron meg akartam örökíteni, hogy mókust etetek a tenyeremből, ezért Tibi kezébe nyomtam a fényképezőgépet – kattintásra készen! Találtunk is egy mókust, amelyiknek felkeltettük az érdeklődését, ezért előkészítettem a csalimat, ami nem volt más, mint egy darabka diétás keksz. Kissé komótosan fogtam neki a dolognak: elővettem a táskámból a visszazárható tasakot, amiben a csemege volt, kinyitottam, előhúztam a kekszet, letörtem belőle egy kis darabkát, ám mire a műveletsor végére értem, a mókuska megunta a várakozást. Mint a villám, felugrott a köztünk lévő – mindössze térdig érő - kerítésről, felszaladt a jobb karomon egészen a vállamig, ott megfordult, visszaszaladt, lehuppant a kerítésről a fűbe, majd ott várakozott tovább. Én ezalatt kővé váltan attól rettegtem, hogy ha megharap, veszett leszek, vagy ha beleakaszkodik a hajamba, élő, izgő-mozgó hajdísszel fogok hazatérni.
Mindez olyan gyorsan történt, hogy természetesen esélyünk sem volt elkapni a pillanatot. Hamarosan azonban elszállt a félelmem, így odadobtam (immár tisztes távolságból) a továbbra is várakozó jószágnak a kekszet. Az felkapta a fűből, és azon nyomban eltűnt vele az egyik közeli fán.
Mivel továbbra is nagyon akartam, hogy modellt álljon a gépemnek egy mókus, elsétáltunk keresni egy türelmesebb példányt. Csak sajnos hiába keresgéltünk abban a hatalmas parkban, nem találtunk egyet sem, vagy ha meg is pillantottunk egyet, az rögtön elbújt a lombok között.
Így hát visszamentünk a mi kis „idomított” mókusunkhoz, aki már várt minket!
Másodjára már szerencsénk volt, tehát sikerült közvetett módon mókust etetnem. Igaz, a vadállat nem a tenyeremből evett, de legalább egyéb testrészemből sem! Viszont elmondhatom magamról, hogy egyszer az életem folyamán felszaladt rám egy mókus!
(ennyit azért meg tudtunk örökíteni)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése