Belegondoltál már abba, hányszor szalasztottad el a lehetőséget, pedig neked
nem kerülne semmibe, hogy
élj vele? Viszont annál kifizetődőbb a használata. Ez egy olyan befektetés,
amihez nem kell alaptőke, anyagi ráfordítás, nem kell hozzá vízum, és hál'
Istennek még adózni sem kell utána, ráadásul legális, és abszolút megtérül.
A mosolyra, kedvességre, türelemre, jó szóra gondolok. Megfigyelted, hogy ha
egy másik emberhez türelmesen, mosolyogva közelítesz, legyen szó akár kérésről,
akár panaszról, sokkal biztosabb a sikeres végkifejlet? Igaz, lehet támadni is
egy ügyintézőt, amennyiben panaszod van, de biztos lehetsz benne, hogy
támadásra támadás lesz a válasz, és könnyen lehet, hogy nem érsz el vele
semmit. Legfeljebb elrontod a saját, de még annak a szegény ügyintézőnek is a
napját. Ettől sokkal célravezetőbb, ha mosolyogva, udvariasan adod elő a
gondodat. Rögtön segítőkész lesz a másik fél. Nem egyszer tapasztaltam már!
Sőt, adódott az életemben olyan alkalom is, amikor velem szemben udvariatlan, lekezelő volt egy ügyintéző, a végén mégis szépen megköszöntem a segítségét és
a kedvességét. El is szégyellte magát!
Egyre értetlenebbül állok a napjainkban megfigyelhető jelenséggel szemben. Az
emberek annyira gorombák és türelmetlenek egymással, szinte provokálják
egymást. De miért? Tényleg egymás ellenségei vagyunk? Elvesztjük a csatát, ha
netalán mi engedünk? Szerintem azzal pont mi nyerünk. Nemhiába olyan találó a
mondás, miszerint okos
enged, szamár szenved. Persze tudom én, mennyire nehéz ebben a törtető és
gáncsoskodó világban engedni az igazunkból, vagy vélt igazunkból, és ráhagyni a
másikra. Viszont egy idő után meg lehet szokni, sőt, még jól is esik, hogy
annyival több energiánk marad meg, mint amennyit a viaskodásra szánnánk. És ha
egy idő után rájön a másik, mennyivel kifizetődőbb egy kedves szó egy undok
beszólás helyett, és onnantól ő is türelmesebben viselkedik, máris megérte
elindítani ezt a lavinát. Csak az a poén, hogy ha egy kedvesség-áradat elkap,
még ha maga alá temet is, jól fogod érezni magad alatta!
Belegondoltál már abba, hányszor szalasztottad el a lehetőséget, pedig neked nem kerülne semmibe, hogy élj vele? Viszont annál kifizetődőbb a használata. Ez egy olyan befektetés, amihez nem kell alaptőke, anyagi ráfordítás, nem kell hozzá vízum, és hál' Istennek még adózni sem kell utána, ráadásul legális, és abszolút megtérül.
A mosolyra, kedvességre, türelemre, jó szóra gondolok. Megfigyelted, hogy ha egy másik emberhez türelmesen, mosolyogva közelítesz, legyen szó akár kérésről, akár panaszról, sokkal biztosabb a sikeres végkifejlet? Igaz, lehet támadni is egy ügyintézőt, amennyiben panaszod van, de biztos lehetsz benne, hogy támadásra támadás lesz a válasz, és könnyen lehet, hogy nem érsz el vele semmit. Legfeljebb elrontod a saját, de még annak a szegény ügyintézőnek is a napját. Ettől sokkal célravezetőbb, ha mosolyogva, udvariasan adod elő a gondodat. Rögtön segítőkész lesz a másik fél. Nem egyszer tapasztaltam már! Sőt, adódott az életemben olyan alkalom is, amikor velem szemben udvariatlan, lekezelő volt egy ügyintéző, a végén mégis szépen megköszöntem a segítségét és a kedvességét. El is szégyellte magát!
Egyre értetlenebbül állok a napjainkban megfigyelhető jelenséggel szemben. Az emberek annyira gorombák és türelmetlenek egymással, szinte provokálják egymást. De miért? Tényleg egymás ellenségei vagyunk? Elvesztjük a csatát, ha netalán mi engedünk? Szerintem azzal pont mi nyerünk. Nemhiába olyan találó a mondás, miszerint okos enged, szamár szenved. Persze tudom én, mennyire nehéz ebben a törtető és gáncsoskodó világban engedni az igazunkból, vagy vélt igazunkból, és ráhagyni a másikra. Viszont egy idő után meg lehet szokni, sőt, még jól is esik, hogy annyival több energiánk marad meg, mint amennyit a viaskodásra szánnánk. És ha egy idő után rájön a másik, mennyivel kifizetődőbb egy kedves szó egy undok beszólás helyett, és onnantól ő is türelmesebben viselkedik, máris megérte elindítani ezt a lavinát. Csak az a poén, hogy ha egy kedvesség-áradat elkap, még ha maga alá temet is, jól fogod érezni magad alatta!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése