Drogcsempészek

Rettenetesen haragszok a cukorra!😠 Mégpedig azért, mert ha akarom, ha nem - márpedig én nem akarom -, mégis lépten-nyomon belemászik a számba.

Azt egy korábbi bejegyzésemben (Cukorhorror) már alaposan kiveséztem, miért nem szívlelem a finomított kristálycukrot, ezért most arra nem térek ki külön. Inkább érdekességként azt írnám le, mi mindenbe bele nem kerül a cukor!😒

Az egy dolog - bár igazán nagyon sajnálatos -, hogy a létező összes bolti édességfélében szerepel a cukor. Mint például tejszeletekben, jégkrémekben, pudingokban-pudingporokban, gyümölcsjoghurtban; de az összes csoki (sajna az étcsoki sem kivétel), cukorka, kekszféleség, nápolyi tartalmaz cukrot, még az egészségesnek vélt müzliszeletek is! Szóval ez volt az “az egy dolog” kategória. Na de kérem szépen, mi a búbánatos manót keres cukor a kockasajtban, kenőmájasban, halkonzervben, melegszendvicskrémben, mustárban, csipszben vagy éppen a bolognai alapporban??! Megmondom én, mit keresnek ott: függőséget akarnak kiváltani az emberből.😖

Jó tudni, hogy az élelmiszeripar nem véletlenül “ejt” szinte mindenbe cukrot. Nem az a kifejezett célja, hogy a fogyasztóknak minél nagyobb kulináris élvezetet nyújtson. Ez csak amolyan kellemes mellékhatás. Az igazi ok az, hogy hozzászoktassa az emberi szervezetet a cukorhoz, amitől az idővel szépen lassan, de biztosan megbetegszik. És itt jön a képbe az élelmiszeripar régi kedves kebelbarátja, a gyógyszergyár. Közös céljuk az embereket rábírni a mééég több fogyasztásra: előbb vedd meg a sok egészségre ártalmas műkaját, majd vásárolj be a patikában mindenféle nyavalya-csillapító szerekből! Az a poén az egészben, hogy a gyógyszerek nem a probléma okát szüntetik meg, hanem csak a kellemetlen tüneteket enyhítik. Amikor pedig ramatyul érzed magad, mire vágysz? Finom, vigasztaló bolti nyalánkságokra. Szóval ez egy ördögi kör. Az élelmiszeripar szinte mindenbe bele tudja csempészni a káros cukrot, aztán azzal altatják el gyanakvásunkat, hogy kiemelik: ez zsírszegény, diétás, csökkentett szénhidráttartalmú, vagy több vitamin van benne; szóval egyed csak nyugodtan! Ám attól még sajnos a cukor benne van, és mérgezi a szervezetedet.

Aki kíváncsi egy élelmiszer összetételére, szerencsére elolvashatja a csomagoláson, mi mindent készül a szervezetébe juttatni. Amit érdemes megjegyezni, az az, hogy mindig azzal az összetevővel kezdik a sort, amiből a legtöbb van az adott termékben, és csökkenő sorrendben haladnak tovább. Ha tehát öt-nyolc összetevő közül a cukor a második, tehát előkelő ezüstérmes helyen szerepel, ne bontsunk azonnal pezsgőt az elért dobogós helyezésért, inkább óvakodjunk tőle, mert nem tesz jót nekünk! Ám ha nem akarunk lemondani kedvenc finomságainkról, jó hír, hogy rendszeres mozgással legalább mérsékelni tudjuk a cukor káros hatásait. Éljünk hát vele! (Mármint ne a cukorral, hanem a mozgással.😄)

Egyik nap kíváncsiságból reggelizés közben átböngésztem a gyulai májas összetevőit, majd férjemet kissé megijesztve hirtelen így kiáltottam fel: “Te jó ég, ebben benne van egy egész labor!!” Egyszerűen félelmetes, mennyi kemikália van egy-egy termékben. Valamelyik nap például a boltban kiemeltem a hűtőpultból egy doboz vajkrémet, és kíváncsiságból átnéztem az összetevőit. Bevallom, a mumusomat, vagyis a cukrot kerestem benne, ám helyette valami sokkal ijesztőbbet találtam: guargumit. Vissza is raktam szépen a vajkrémet, holott akkor még nem olvastam utána ennek az összetevőnek. Csak elkapott egy kis balsejtelem, hogy óvakodjak tőle. Nos, nem állíthatom, hogy a guargumi halálos méreg, de valahogy nem nyugtatott meg a róla írt megjegyzés, miszerint komoly kihívások elé állítja az immunrendszered!

Számomra az is ijesztő adat kissé, hogy korunkban húszezer élelmiszer-adalékot forgalmaznak (köztük hétezer aromát). Mégis, prímán meg lett magyarázva ennyi kemikália szükségszerűsége ételeinkben: ezek nélkül az élelmiszer-ipari termékek többsége élvezhetetlen és eladhatatlan lenne. Hiszen az íz az ételek lelke. Oké, elismerem, hogy az emberek többsége nem olyan paranoiás és mániákus az ételek összetevőivel kapcsolatban, mint amilyen én vagyok, de túlzás lenne azt kérni, hogy legalább választási lehetősége legyen a hozzám hasonló “kötekedő” vásárlóknak? Mert egyelőre csak annyi választásom van, hogy vagy megeszem a sok-sok adalékanyagot és cukrot, vagy egyszerűen rengeteg olyan élelmiszerről mondok le, amit egyébként kívánok, csak az a tudat, hogy nem teszek vele jót a szervezetemnek, megakadályozza, hogy meg(v)egyem.

Már azon is elgondolkoztam, ha elmegy valaki orvoshoz, mert megbetegszik, a doki vajon miért nem kérdez rá a szenvedő páciens életmódjára, ne adj’ Isten táplálkozási szokásaira? Azt ne mondja nekem senki, hogy nincs összefüggés a szervezetünk egészségi állapota és aközött, hogy mivel tápláljuk azt! Hiszen ha az sem mindegy, milyen üzemanyagot tankolunk a kocsinkba, akkor hogy lenne mellékes, hogy mit juttatunk a hihetetlenül bonyolult felépítésű testünkbe üzemanyagként? Az orvos többnyire szó nélkül vagy hümmögve megvizsgál, megkopogtat, belenéz a szádba, aztán rögtön nyomatja is a gyógyszert. Gyerek, felnőtt, idős ember? Nem számít, nyomatni kell a gyógyszert!

Még arra lennék kíváncsi, miket ehetnék, ha egyszer úgy döntenék, hogy egy gramm cukrot sem vagyok hajlandó bevinni a szervezetembe. Jobban belegondolva nem is lenne olyan vészes a lista, hiszen amiben (még) biztosan nincs méreg, az a tojás, kefir, natúr joghurt, friss zöldségek és gyümölcsök, sajtok (kivétel a kockasajt), húsfélék (nem a feldolgozottak) ééés… na igen, rizs, tészták és házi kenyér. Nem is olyan vészes.

Persze biztosan kihagytam jó néhány élelmiszert, de nem baj, hiszen arra ezért nemigen fogok vetemedni, hogy ennyire drasztikus módon megfosszam magam a változatos ízélményektől. Végül is még a nagytudású szakemberek is azt mondják, hogy mindent lehet enni, csak mértékkel!

(Ezek a képek valahogy mégis elgondolkodtatnak...)