Elalvás előtti rendszeres rituálém, hogy olvasok egy keveset. Vagy könyvet, vagy valamilyen újságot. Legutóbb pont egy olyan cikk akadt a kezembe, ami annyira elgondolkodtatott, hogy miután eloltottam a villanyt, elmémben pont akkor gyulladt reflektorszerű világosság, és a különböző gondolatok gyorsabban kergették egymást, mint adrenalinnal fűtött focisták a labdát egy világbajnokságon.
A cikk arról szólt, mi mindent képesek művelni az
autóvezetők a volán mögött. Egyszerűen az ember esze megáll!
A sort a legalapvetőbb foglalatosságokkal kezdem, ami nem
jelenti azt, hogy ezek nem lehetnek szó szerint halálosan veszélyesek!
- Mobiltelefon használata: a cikk írója említést tett egy harminc éves hölgyről, aki telefonált vezetés közben, ily módon megosztott figyelmét elkerülte a működő fénysorompó piros = tilos jelzése, így ő nyugodt szívvel át is hajtott ...volna, ha oldalról nem kapja el a vonat, és nem tolja maga előtt még háromszáz méteren át. Végülis túlélte az ütközést a telefonja, ugyanis amikor a tűzoltók kivágták a nő holttestét a kocsijából, a szerencsés túlélő folyton csörgött. Biztos az Égiek keresték a gazdáját, hogy hol van már?
- Sminkelés: beismerem, dícséretes dolog, ha valaki használja vezetés közben a visszapillantó tükröt, az azonban kevésbé, ha azért teszi, hogy csinosítgassa a pofiját! Nem hallottam még ugyan ilyen esetről, de el tudom képzelni, hogy egy nőszemély önfeledten bodorítja a szempilláját, hátulról nekikoccannak, így egyúttal a pupilláját is szépen átszínezi egy kicsit.
- Étkezés: az még hagyján is, ha valaki egyik kezével a kormányt fogja, a másikkal pedig tömi a szájába a szendvicset (bár akkor mivel vált sebességet?). Ám ha ezt a szendvicset vezetés közben készíti el az éhes és felelőtlen vezető, az talán egy cseppet már veszélyes. Volt olyan buszsofőr, aki a kormánykeréken állította össze az ebédjét menet közben. Le is darált hozzá öt, finoman az út mentén parkoló kocsit!
- Magolás (nem szotyizás): a cikk írójának mesélte az egyik ismerőse, hogy miközben egy indokolatlanul lassan haladó gépkocsit megelőzött, mellé érve, a vezetőre pillantva hirtelen el sem hitte, amit lát. A kormánykeréken hevert egy spirálfüzet, arra tekingetett le a vezető, majd maga el meredt, és mozgó szájjal biflázta a szöveget. Nos, én az ilyen lelkes tanulót megbuktatnám biztonságtechnikából, és egyúttal ki is rúgnám az Élet Egyeteméről!
Ezek után nem is csoda, hogy a legtöbb halálos kimenetelű
baleset közutakon történik, és a legbiztonságosabb közlekedési eszköz a
repülőgép. Ebben talán az is fontos szerepet játszik, hogy a pilóták nem a
botkormány mögött sminkelik magukat, hanem még otthon, indulás előtt; és talán
a repüléstechnikai elméletet sem a felhők fölött magolják.
Belegondoltam abba is, vajon mennyire elvetemült ötlet
elképzelni, hogy sofőrök a volán mögött borotválkoznak (többnyire férfiak),
vagy festik a körmüket (leginkább nők)? Szerintem semennyire. Úgy tűnik, mindez
a felelőtlenség szükséges ahhoz, hogy az emberek között is virágozzon a
“természetes kiválasztódás”. Csak akkor van baj, ha az ilyen gyökerek nem
magukat nyirbálják ki, hanem ártatlan és hasznos emberéleteket oltanak ki
ostobaságukkal.
Kedves autóstársaim, jegyezzétek meg: a megosztott figyelem egyenlő a megnőtt
reakcióidővel! De ha valaki ezt nem hajlandó belátni, akkor az megoszthatja a
testét egy figyelmes boncmesterrel, és növelheti a nyugalomban töltött idejét,
amikor már nem kell reagálnia semmire.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése