Balaton, napsütés, 1000 km , 4 nap. Egyetlen mondatba így tudnám
belesűríteni idei nyaralásunkat. Ám mivel nem csak annyiból állt ez a rövidke
pihenő, hogy Tibimmel egész álló nap csak a hasunkat süttettük a strandon, így
gondoltam, megosztom Veled élményeinket.
június 12. péntek, első nap
Mivel már előző nap ügyesen bepakoltunk mindent, így reggeli
után rögtön útra is keltünk. Úti célunk első körben Pest volt, ugyanis
meglátogattuk végre az unokanővéremet és a férjnekvalóját. Szuperül éreztük
magunkat, csak sajnos az idő felvette a nyúlcipőt, és szélsebesen el is szaladt.
június 13. szombat, második nap
Regeli után ismét útra keltünk, immár a csodás magyar tenger
felé vettük az irányt. Az emnulláson (M0) volt egy kicsi fennakadás: egy
rövidke szakaszon csak kettesben tudtam gurulni, akkora sor volt, de
szerencsére ez a tötymörgés nem tartott sokáig. A Balatonhoz közeledve átadtam
a vezetés élményét Tibinek, hogy én kedvemre csodálhassam a Balaton menti kis
településeket. Szerencsésen megérkeztünk a szálláshelyünkre, kipakoltunk,
csaptunk egy kört gyalog a környéken, végül lementünk a partra strandolni.
Ekkor még nem sejtettük, hogy sötétedés után a csillagos ég alatt vérszomjas
vadállatok támadásait fogjuk elszenvedni.
Strandolás után jött a zuhany, vacsi, sörözgetés,
kártyajáték, majd késő délután egy kis szunyókálás. Hát igen, rá kellett
készülnünk az esti mozizásra. Mindketten pacsirta típusúak vagyunk (nem olyan
tollasok, hanem korán fekszünk, korán kelünk), így az elő-alvással igyekeztünk
elkerülni azt, hogy a (számunkra) késő este, kilenckor kezdődő film közben
elkezdjünk hortyogni.
A szomszédunkban lévő szabadtéri kertmoziban a Jurassic
World-öt adták, ami nagyon, de nagyon jó volt! Egyetlen-egy rossz dolog történt
velünk aznap: amint besötétedett, a vérünkre szomjazó szúnyogok rögvest megtaláltak
minket, és a szabadon hagyott testrészeinket agresszívan támadni kezdték. Hiába
öltöztünk fel, hiába bugyoláltuk magunkat az ott kapott pokrócba, és hiába
gondoskodott a moziüzemeltető szúnyogriasztásról, azok a vadállatok bizony nem
kíméltek minket. Így hát alaposan összecsípkedve tértünk nyugovóra éjfél előtt.
június 14. vasárnap, harmadik nap
Csodával határos módon nem keltünk fel már hajnal ötkor,
ahogy szoktunk, hanem egészen reggel hétig sikerült horpasztanunk.
A tervünk aznapra ismét “menőke” volt, méghozzá
Zalaegerszegre, Tibi egyik kedves ismerősét és a menyasszonyát látogattuk meg.
Nagyon szimpatikusak voltak nekem mindketten. Bőséges és fenséges ebéddel
vártak minket, sorolom is, hogy mi minden finomságok kerültek elénk:
zöldségkrémleves pirított magvas kenyérkockákkal és reszelt
füstölt sajttal; vajas-rozmaringos sült burgonya; mézes-mustáros-citromos
grillcsirke; vegyes saláta; sütemények kavalkádja; végül kávékülönlegességek
közül választhattunk. Egyszerűen tökéletes volt minden.
Ebéd után ejtőztünk kicsit, majd csavarogtunk egyet a
városban. Éppen egy nagyobb lélegzetvételű fesztivál utolsó napja volt azon a városrészen, így
akadt látnivaló bőven.
Mielőtt visszaindultunk volna a Balatonra, falatoztunk még
egy kicsit, beszélgettünk, és nekem csak akkor esett le a tantusz, hogy aznap
volt a szülinapom. Ebből is látszik, mennyire nem foglalkoztat már a tripla
x-em után a születésnap témaköre.
Késő délután sikeresen megérkeztünk a szállásunkra. A
strandra már nem volt kedvünk lemenni, csak tébláboltunk, lézengtünk, míg végre
megvilágosodtunk, hogy hazavágyunk. Eredetileg úgy volt, hogy kedden indulunk
vissza, de arra jutottunk - és ez most biztosan furcsán fog hangzani -, hogy
nem bírunk ki még egy napot a Balatonon. (Szinte ide hallom, ahogyan hangos csattanással a homlokodra csapsz.)
Estére még beterveztünk egy mozit, de abban is változás állt
be. Egyrészt: nem aludtunk délután, elfáradtunk az aznapi utazásban, egyre
nyűgösebbek voltunk. Másrészt pedig alighogy kiléptünk az ajtón teljes harci
díszben, eleredt az eső. Egy kertmozi esetében bizony nem éppen komfortos dolog
végigülni úgy egy filmet, hogy közben áztatásban van részünk. Bár az is igaz,
hogy a szúnyogok biztosan nem csíptek volna agyon minket. Na mindegy, letettünk
a moziélményről, és inkább nyugovóra tértünk.
június 15. hétfő, negyedik nap
Reggeli után első dolgunk volt jelezni a tulajnak, hogy
kezdünk egy oldal szalonnára hasonlítani, annyira be vagyunk sózva, ugyanis
otthon vár minket a félbehagyott lakásújítgatás, szóval mennénk. Indulás előtt
még készítettünk pár képet a Balaton partján, aztán végre útra keltünk! Tihany
pont útba esett, így az apátsághoz még bekanyarodtunk, fagyiztunk egyet, és
szépen felváltva le is vezettük a közel hat óra hosszás utat hazáig. Csodás érzés
volt megpillantani végre a Mezőberény táblát!
Azóta élvezzük a dolgos hétköznapokat: gondoskodunk a kutyuskánkról, rendben tartjuk a kertet, rendezzük a házat, intézzük a dolgainkat, közösen főzőcskézünk; és elhatároztuk, hogy a jövőben egy nagy semmittevős nyaralás helyett inkább beiktatunk év közben több rövidebb aktív pihenést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése