2015. június 20., szombat

Rövid, tömör nyaralás


Balaton, napsütés, 1000 km, 4 nap. Egyetlen mondatba így tudnám belesűríteni idei nyaralásunkat. Ám mivel nem csak annyiból állt ez a rövidke pihenő, hogy Tibimmel egész álló nap csak a hasunkat süttettük a strandon, így gondoltam, megosztom Veled élményeinket.

június 12. péntek, első nap
Mivel már előző nap ügyesen bepakoltunk mindent, így reggeli után rögtön útra is keltünk. Úti célunk első körben Pest volt, ugyanis meglátogattuk végre az unokanővéremet és a férjnekvalóját. Szuperül éreztük magunkat, csak sajnos az idő felvette a nyúlcipőt, és szélsebesen el is szaladt.

június 13. szombat, második nap
Regeli után ismét útra keltünk, immár a csodás magyar tenger felé vettük az irányt. Az emnulláson (M0) volt egy kicsi fennakadás: egy rövidke szakaszon csak kettesben tudtam gurulni, akkora sor volt, de szerencsére ez a tötymörgés nem tartott sokáig. A Balatonhoz közeledve átadtam a vezetés élményét Tibinek, hogy én kedvemre csodálhassam a Balaton menti kis településeket. Szerencsésen megérkeztünk a szálláshelyünkre, kipakoltunk, csaptunk egy kört gyalog a környéken, végül lementünk a partra strandolni. Ekkor még nem sejtettük, hogy sötétedés után a csillagos ég alatt vérszomjas vadállatok támadásait fogjuk elszenvedni.
Strandolás után jött a zuhany, vacsi, sörözgetés, kártyajáték, majd késő délután egy kis szunyókálás. Hát igen, rá kellett készülnünk az esti mozizásra. Mindketten pacsirta típusúak vagyunk (nem olyan tollasok, hanem korán fekszünk, korán kelünk), így az elő-alvással igyekeztünk elkerülni azt, hogy a (számunkra) késő este, kilenckor kezdődő film közben elkezdjünk hortyogni.
A szomszédunkban lévő szabadtéri kertmoziban a Jurassic World-öt adták, ami nagyon, de nagyon jó volt! Egyetlen-egy rossz dolog történt velünk aznap: amint besötétedett, a vérünkre szomjazó szúnyogok rögvest megtaláltak minket, és a szabadon hagyott testrészeinket agresszívan támadni kezdték. Hiába öltöztünk fel, hiába bugyoláltuk magunkat az ott kapott pokrócba, és hiába gondoskodott a moziüzemeltető szúnyogriasztásról, azok a vadállatok bizony nem kíméltek minket. Így hát alaposan összecsípkedve tértünk nyugovóra éjfél előtt.

június 14. vasárnap, harmadik nap
Csodával határos módon nem keltünk fel már hajnal ötkor, ahogy szoktunk, hanem egészen reggel hétig sikerült horpasztanunk.
A tervünk aznapra ismét “menőke” volt, méghozzá Zalaegerszegre, Tibi egyik kedves ismerősét és a menyasszonyát látogattuk meg. Nagyon szimpatikusak voltak nekem mindketten. Bőséges és fenséges ebéddel vártak minket, sorolom is, hogy mi minden finomságok kerültek elénk:
zöldségkrémleves pirított magvas kenyérkockákkal és reszelt füstölt sajttal; vajas-rozmaringos sült burgonya; mézes-mustáros-citromos grillcsirke; vegyes saláta; sütemények kavalkádja; végül kávékülönlegességek közül választhattunk. Egyszerűen tökéletes volt minden.
Ebéd után ejtőztünk kicsit, majd csavarogtunk egyet a városban. Éppen egy nagyobb lélegzetvételű fesztivál utolsó napja volt azon a városrészen, így akadt látnivaló bőven.
Mielőtt visszaindultunk volna a Balatonra, falatoztunk még egy kicsit, beszélgettünk, és nekem csak akkor esett le a tantusz, hogy aznap volt a szülinapom. Ebből is látszik, mennyire nem foglalkoztat már a tripla x-em után a születésnap témaköre.
Késő délután sikeresen megérkeztünk a szállásunkra. A strandra már nem volt kedvünk lemenni, csak tébláboltunk, lézengtünk, míg végre megvilágosodtunk, hogy hazavágyunk. Eredetileg úgy volt, hogy kedden indulunk vissza, de arra jutottunk - és ez most biztosan furcsán fog hangzani -, hogy nem bírunk ki még egy napot a Balatonon. (Szinte ide hallom, ahogyan hangos csattanással a homlokodra csapsz.)
Estére még beterveztünk egy mozit, de abban is változás állt be. Egyrészt: nem aludtunk délután, elfáradtunk az aznapi utazásban, egyre nyűgösebbek voltunk. Másrészt pedig alighogy kiléptünk az ajtón teljes harci díszben, eleredt az eső. Egy kertmozi esetében bizony nem éppen komfortos dolog végigülni úgy egy filmet, hogy közben áztatásban van részünk. Bár az is igaz, hogy a szúnyogok biztosan nem csíptek volna agyon minket. Na mindegy, letettünk a moziélményről, és inkább nyugovóra tértünk.

június 15. hétfő, negyedik nap
Reggeli után első dolgunk volt jelezni a tulajnak, hogy kezdünk egy oldal szalonnára hasonlítani, annyira be vagyunk sózva, ugyanis otthon vár minket a félbehagyott lakásújítgatás, szóval mennénk. Indulás előtt még készítettünk pár képet a Balaton partján, aztán végre útra keltünk! Tihany pont útba esett, így az apátsághoz még bekanyarodtunk, fagyiztunk egyet, és szépen felváltva le is vezettük a közel hat óra hosszás utat hazáig. Csodás érzés volt megpillantani végre a Mezőberény táblát!

Azóta élvezzük a dolgos hétköznapokat: gondoskodunk a kutyuskánkról, rendben tartjuk a kertet, rendezzük a házat, intézzük a dolgainkat, közösen főzőcskézünk; és elhatároztuk, hogy a jövőben egy nagy semmittevős nyaralás helyett inkább beiktatunk év közben több rövidebb aktív pihenést.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése