Beépülve

Közeledik! De vészesen! Már csak órák választanak el a határidőm lejártától, amit kereken 124 napja tűztem ki magam elé. Pontosítok: 124 nappal ezelőtt fogadtam meg magamnak, hogy onnantól kezdve a születésnapomig, azaz 125 napon keresztül beiktatom a mindennapjaimba a mozgást.

Úgy tűnik, sikerült. Az elején ugyan még naivan azt határoztam el, hogy szigorúan csak egy nap pihenőnapot engedélyezek magamnak egy héten. Na persze. Munka és háztartás mellett, a végefelé egy költözéssel és lakásfelújítással... Annyiban módosult az eredeti tervem, hogy ha nem is hatszor, de egy héten legalább háromszor-négyszer legyűrtem a lustaságomat vagy a fáradtságomat, és bizony nekiálltam mozogni. Olyan is előfordult, hogy időhiány miatt csak tizenöt vagy húsz perc jutott magamra. De az is jólesett, és biztos vagyok benne, hogy többet ért, mint a semmi!

Felvetődhet a kérdés, mi lesz azután, hogy letelik a százhuszonöt nap. Számomra, illetve a testem számára ez nem is kérdés: folytatom, amit elkezdtem. Mert már létszükségemmé vált a mozgás.

Az elmúlt néhány napban sajnos beteg voltam. Nem kell megijedni, semmi komoly, csak nem kaptam levegőt evés közben, úgy be volt dugulva az orrom, valamint kaparta a falat a torkom. Így hát kimaradt az edzés a dolgos hétköznapjaimból, de kis túlzással kijelenthetem, elvonásos tüneteim voltak miatta. Csak arra tudtam gondolni, hogy esetleg van-e olyan mozgásforma, amihez lenne erőm. Ám sajnos nem volt, hacsak nem az, hogy kemény izommunkával és nem kis összpontosítással hogyan forduljak egyik oldalamról a másikra, sikeresen visszafojtva közben egy köhögőrohamot.

Lassacskán visszatér régi jó egészségi állapotom az erőmmel együtt, így újra rendszeresen hódolhatok ennek a szenvedélyemnek.

Összefoglalva tehát bátran kijelenthetem, hogy egy jól képzett titkosügynök sem tud olyan hatékonyan beépülni az ellenség vonalába, mint amennyire szerves része lett a mozgás az életemnek. Ezek után nem kérdés, hogy megéri-e az embernek elhatározni valamit, és némi akaraterővel, kitartással legalább három héten át rendszeresen csinálni, bármit tűzött is ki célul maga elé. Mert az utána bizony beépül!