Súlyos kérdés

Elkezdtem konditerembe járni. Igen, 36 évesen. És tudod miért?

Tulajdonképpen nem csak azért ragadtam billentyűzetet, hogy ezt közöljem, hanem néhány érdekességről szeretnék mesélni kicsit.

Nemrégiben a plazmacenterben az egyik lány elárulta nekem félelmét: azért nem mer edzőterembe járni, mert attól tart, ott azt fogják nézni, hogy ő mit bénáskodik kezdőként. Megnyugtattam, hogy oda azért járnak az emberek, hogy a saját testüket formálják, építsék. Ráadásul, akit bámulnak, az saját maguk. A tükörben. De nem ám azért, mert annyira egoisták, hanem azt figyelik, helyesen végzik-e a gyakorlatokat.

A másik félelmük a nőknek a következő:

 

Pánikra azonban semmi ok! Ugyanis, hacsak nem szteroidozol, akkor nem leszel ilyen:

 

Amennyiben viszont bátran és rendszeresen emelgeted a súlyokat (akár otthon is), előbb-utóbb ilyenné válsz majd:

          

Ehhez persze az is kell, hogy odafigyelj az étkezésedre. Nem muszáj feltétlenül kalóriákat vagy a makrókat (fehérje, szénhidrát, zsír) számolgatni, elég néhány változtatás. Például a finomított liszt és cukor kiiktatása, magasabb fehérjebevitel, délutántól a szénhidrátok mellőzése. Nekem most ez az új szabályom: DU NO CH! Azaz, délután semmi szénhidrát.

Van ám egy harmadik félelem is, méghozzá a fájdalomtól. Az a helyzet, hogy fájdalom nélkül nincs fejlődés. Én például kifejezetten szeretem az edzés közbeni égető érzést, és az utána következő izomlázat is, mert úgy fogom fel, hogy ez egy visszacsatolás a testem részéről. Azt sugallja, hogy nem feleslegesen töltöttem az időmet és energiámat edzéssel, hanem idővel látni fogom magamon a változást. A fájdalom számomra egyfajta ígéret arra, hogy ha keményen küzdök, akkor elérem a célomat.

Fontos tudni azt is, hogy alapos bemelegítéssel és nyújtással csökkenthetjük a fájdalom mértékét, és komoly sérüléseket előzhetünk meg vele.☝

A helyzet az, hogy nem mindenki szereti a fájdalmat. Sógornőm például, aki velem együtt jár a konditerembe, az egyik karedzésünket követően, a futópadon sétálva megjegyezte: “Én most utállak téged!”😅

Nézek rá értetlenül, mit követtem el, hiszen nem én írom elő a gyakorlatokat, hanem a srác, aki edz minket. Ám mire végeztünk a levezető kardióval, Jutka vigyorogva bevallotta, hogy már nem is utál, csak nagyon fáj a karja, és emiatt nyűgös “kissé”. Persze tudtam én, hogy nem rám irányult a haragja.😄

Egyébként pedig idővel hozzá lehet szokni a fájdalomhoz. Meg persze nem ovis gyerekek vagyunk, akik egy szúnyogcsípés miatt is hisztiznek, hanem felnőtt, érett emberek, akik felfogják, mi mindennel jár az, ha el akarjuk érni a magunk elé kitűzött célt. Nem igaz?

Régebben nem voltam tisztában ezekkel a dolgokkal. Sőt, céljaim sem voltak. Azt hittem, hogy ha hébe-hóba ráveszem magam a tornára, amikor is egy feladatból rengeteget végzek el, akkor hű de sokat tettem az alakomért! Nem-nem. Az izmok formálásához, növeléséhez ugyanis súly kell, nem pedig ezres ismétlésszámok.

A legjobb pedig az egészben az, hogy minél több izomsejted van, annál többet ehetsz büntetlenül, hiszen az izomnak rengeteg energiára van szüksége. Csak úgy falja a kalóriákat, amit beviszel! Nem úgy a zsírsejtek…😏

Van is erre egy frappáns mondat:

“Az izmok legfőbb ellensége az éhezés, a zsíré pedig a mozgás.”

Végezetül, csak hogy ne ragozzam túl a dolgot, hadd osszak meg Veled egy fitness magazinban olvasott okosságot.

"Az 5T elve a következő:

Tökéletes Testsúly Tudatos Táplálkozással, Testmozgással."