Immár két hét telt el önkéntes diétám kezdete óta. Miután elmúlt az újdonság varázsa, bevallom, voltak nehezebb pillanataim. Nap mint nap ki kell találnom, mivel tölthetném meg úgy a bendőmet, hogy ne ismétlődjön az unalomig az étrendem.😒
E heti barátom és segítőtársam az alma és a puffasztott
rizs-, illetve búzaszelet volt. Szegény almát eddig hanyagoltam az életemből,
szinte kizárólag sütemény formájában vettem magamhoz, ám mostanra a maga nyers
valójában is jó barátom lett!😊 A puffasztott búza/rizsszeletet viszont soha
semmilyen formában nem szerettem. Most sem ízlik, viszont remek kenyérpótló. Próbálkoztam volna
azzal is, hogy ízesített pufikat veszek (pl. hagymás-tejfölös, paprikás), ám
amikor a csomagolásukon megláttam az összetevők között az “ízfokozó, cukor”
szavakat, dühösen dobtam vissza őket a polcra. Akkor is nagyon elszontyolodtam,
amikor a salátámat tormával akartam feldobni, de hát a kedves gyártó még abba
is cukrot tett! Így a saláta egy egyszerű frissen őrölt borsos-kefires mártást
kapott. Sebaj.
Már-már félve vallom be, de még egy barátot szereztem a
diéta idejére, méghozzá méregtelenítő teakeveréket. A patikában vettem, elvileg
segíti a fogyást valamint a méreganyagok távozását a szervezetből. Azért félek
ezzel a vallomással, mert még a végén megkapom, hogy biztos csak emiatt
sikerült fogynom.😏 Egyébként amikor átböngésztem, miféle gyógynövények vannak a
teában, hangosan felröhögtem. Ilyenek többek között, hogy “kukoricabajusz,
kutyabengekéreg, katángkóró herba.”
Jut eszembe az életmód változtatásáról. A minap olvastam egy
cikket egy amerikai sztárszakácsról, aki úgy dobott le magáról egy év alatt harmincnyolc kilót, hogy “csak” a főzéshez használt alapanyagokon változtatott. Például
elhagyta a cukrot és a fehér lisztet, valamint a rántott, tehát bő olajban sült
dolgokat; lecserélte a zsíros vörös húsokat sovány fehér húsfélékre; rengeteg
friss zöldséget és gyümölcsöt evett a sok tészta, krumpli és kenyér helyett,
szóval ilyenek. Az egyik mondata nagyon megtetszett, idézem: “ Ha teleeszem
magam jó kajával, nem marad hely a rossznak.”
Végezetül még egy fontos gondolat. A húgomnak volt egy
igen okos észrevétele, miszerint írtam ugyan, hogy mennyi a kezdő súlyom, de
azt nem, hogy ehhez hány centi társul. Nagyon nem mindegy ugyanis! Tehát akik
még nem láttak engem teljes hosszanti terjedelmemben, azoknak elárulom, hogy
kereken 180 cm
magas vagyok. Na igen, sokat álltam kiskoromban az esőn.😄
Egy hét múlva ismét jelentkezem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése