Tegye fel a kezét az, aki el szokta mismásolni a reggelit!
És most engedje le az, aki szeretne ezen változtatni! Tulajdonképpen bármilyen
oka van a reggeli kihagyásának, kellő akaraterővel lehet pótolni a hiányát.
Van, akinek nincs ideje rá. Erre megoldás lehet előző este tíz-tizenöt perccel korábbra állítani a vekkert. Van olyan ember is, akinek
egyszerűen nem veszi be reggelente a gyomra a táplálékot. Kitartó munkával és
türelemmel ezen is lehet változtatni: az ilyen ellenállást tapasztaló
embereknek apránként kell suttyomban becsempészni a szájukba eleinte néhány
falatot, akár kutyafuttában, majd leülve, végül még több falatkát.
Miért akarok én rábeszélni bárkit is a reggelizésre? Azért,
mert sajnos egészségtelen dolog kihagyni az ébredés utáni étkezést. Hiszen
gondoljunk csak bele! Éjszaka, miközben hat-nyolc órát (netán kilenc-tízet) alvással
töltünk, nem veszünk magunkhoz táplálékot - hacsak nem vagyunk falánk
alvajárók… Viszont a szervezetünk szüntelenül dolgozik, tehát energiát használ
fel: a szívünk rendületlenül dobog, a májunk méregtelenít (főleg, ha este
betintáztunk), a vesénk kiválaszt (pláne, ha a vacsoránk egy fél dinnye volt),
a tüdőnk levegőt cserél, mozgolódunk, forgolódunk, beszélünk álmunkban stb. Nem
is beszélve arról, aki alvajár, vagy alvatúrázik. Így tehát nem csoda arra
ébredni, hogy szervezetünk az összes előzőleg elraktározott szőlőcukrot
felhasználta, ami azzal jár, hogy vércukorszintünk a pincében vagy alagsorban
keresendő.
De mi is az a vércukorszint? “A vércukor nem más mint
glükóz, avagy más néven szőlőcukor. A glükóz egy egyszerű cukor, amely a
szervezet számára fő energiaforrásként szolgál. Az általunk elfogyasztott
szénhidrátok glükózra bomlanak le, a vékonybélben felszívódnak, és a
szervezetben keringenek. A szervezet legtöbb sejtje glükózt igényel az
energiatermeléshez.”
Józan paraszti ésszel ennek fényében utánaszámolva az jön
ki, hogy ha a reggeli kihagyása miatt nem töltjük fel szervezetünk raktárait,
ámde a napot elindítjuk (jövünk-megyünk-dolgozunk), tovább zuhan a
vércukorszintünk, szédelgünk, ingerültek leszünk, majd farkaséhesen felfaljuk a
hűtő tartalmát hűtőstől, vagy a büfét büfésnénistől, vagy magát Piroskát.
Viccet félretéve, ilyenkor sokkal, de sokkal többet eszünk, mintha reggelivel
indítottuk volna a napunkat! Jó hír viszont, hogy akik hűségesen elfogyasztják
reggeli táplálékukat, azok ellenállóbbak a betegségekkel, sőt még a stresszel
szemben is, jobban tudnak koncentrálni, és nem ólálkodik körülöttük az elhízás
veszélye.
Végezetül idebiggyesztenék két idézetet, amelyek közül a
második igazából az élet bármely területére ráhúzható, ám éppúgy helytálló a
reggelizéssel kapcsolatban is:
“Reggeli nélkül indítani a napot olyan, mint üzemanyag
nélkül autóba ülni.”
“A legnagyobb hiba, amit ebben az életben elkövethetsz, ha
tudod mit kell tenned, és ennek ellenére mégsem teszed meg.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése