2023. június 27., kedd

Érdem szerint

 

Öt év munkája. Kettőnk “gyermeke”. Akadályok tömkelege. Kitartásunk erősödése. Jelentős befektetés. Álmaink megvalósulása. Mérhetetlen öröm és hála.

Röviden így tudnám összefoglalni a Judit barátnőmmel💗 közösen alkotott krimi elkészültével kapcsolatos gondolataimat, érzéseimet. Hosszabban is írhatnék róla, de nem teszem. (A könyv végén bővebben is kifejtettem a “Kulisszatitkok a könyv születéséről” című oldalakon.)

Ebben a könyvben benne van szívünk-lelkünk.

Fogadd szeretettel, mert szeretettel készült!😊

Novum Kiadó

Megtalálható továbbá az AMAZON-on, valamint a nagyobb budapesti, szegedi, pécsi LÍRA boltokban.

 

Akik már olvasták:

“Bevallom elfogult vagyok könyvek terén, thriller és krimi könyvet szeretek a legjobban olvasni, így ez a könyv is megfogott. Gyönyörű és minőségi, témáját tekintve is érdekes, nehéz mindenkinek megfelelni ebben a körben.

Lépésről lépésre épül fel a történet, így több szemszögből lehet rátalálni az eseményekre.

Gratulálok Rita, csak így tovább!!”

Bodó Edina

 

“Hol is kezdjem?

Amikor Rita felkért, hogy írjak pár sort a regényhez, örömmel fogadtam, azután elolvastam újra, majd órákig törtem a fejem, hogyan is fogjak hozzá. Mert nem könnyű dolog ez. Beszélni a történetről, jól fogalmazni, őszintének lenni, de nem bántóan, felkelteni a kíváncsiságot, de nem árulni el sokat. Egy biztos, a mondanivalót nem rejtette véka alá, vállalva ezzel (sőt éppen ezért), hogy megossza leendő olvasóit.

 A regényről:

Már az első oldalakból sugárzik a Ritára oly jellemző pozitivitás, amivel barátságos, készséges, ragaszkodó figurákat hívott életre (s még nem is említettem Caesart, Tornádót, Spenótot és Brokkolit. :))

A több szálon futó cselekmény főbb szereplői modern gondolkodású, lendületes, kedvelhető emberek, akiknek betekinthetünk a mindennapjaikba, s akiknek jelleme, hivatástudata példaértékű, mégis, vagy éppen ezért gyanúsítottaivá válhatnak a tárgyalt bűnügynek.

A cselekmény egy olyan nyomozást követ végig, ami több nehezen magyarázható, értelmetlennek tűnő gyilkosság mikéntjét és okát igyekszik feltárni, beleszőve a történetbe némi humort, iróniát és romantikát. Ez utóbbit duplán, ami itt bátortalan, már-már eszményi, utópisztikus, ott piszkálódó, sőt pimasz mégis hiteles.

Hogy krimi-e? Biztosan.

Hogy horror-e? Nos, nem folyik a vér, nincsenek hosszan és gyomorforgatóan taglalt, iszonyodásra késztető leírások. Vagy mégis?

Döntse el ki-ki maga aszerint, hogy mit fogad be a gyomra.”

Csonki Katalin


“Hogy mitől lesz jó egy könyv és mitől nem az sok mindenen múlik, legalább is ezt szokták mondani. Én úgy gondolom valójában az olvasó lelki állapotán múlik. Hiszen maga az író mindig egy fantasztikus dolgot alkot, hoz létre. Viszont nem mindegy mi olvasók mikor találunk rá, erre a fantasztikus dologra.

Magam részéről én nagyon hálás vagyok, hogy az elsők között lehettem ennek a csodának a születésénél. Megkaptam tőle az izgalmat, a rejtélyt, a szerelmet, (a dögös pasit, a sexi nőt, akire az összes többi nő féltékeny,) a testvéri szeretetet, az összetartást és a figyelmet arra, ami azt hiszem sokunkban ott lapul. Az állatok féltését, óvását és a végtelen szeretetük észrevételét.

Szívből ajánlom a könyvet mindazoknak, akik szeretik a krimiket, a jó könyveket, az izgalmakat, vagy csak egyszerűen rajonganak a könyvekért!”

Szögi Annamária


2023. június 25., vasárnap

Minek örüljek?

 

Tegnap bóklásztam egy jót a Gellért-hegyen. Fotózgattam is, majd a tetején letelepedtem egy félreeső sziklacsoporton, és csak szemlélődtem. Örültem. Aztán hirtelen felnevettem, mert ahogy néztem a Dunát, azt láttam, hogy egy batár nagy hajó éppen egy éles hátraarcot hajt végre a vízen. Az elmémbe pedig beugrott egy kérdés: “Naaa, mi van? Eltévedtünk?”😅

Egyébként a napokban költöztem át egy új albérletbe. Szuper, mert a szobám hatalmas és napfényes, a munkahelyem gyalog(!) fél óra, a lakástól pár lépésre van egy piaccsarnok, és a lakótársammal csak angolul tudok kommunikálni.😀

Ez így mind nagyszerű!

Ó, és van még egy előnye, hogy ismét költözködtem. Tovább gyakorolhatom az elengedés művészetét. Felszabadító érzés!😌

A Te életedben mi az, aminek örülni tudsz? (Többet is felsorolhatsz.)😉







2023. június 14., szerda

A szavak ereje

 

Pünkösdkor ellátogattam Mezőberénybe. Sűrű volt a programom, ugyanakkor arra is volt alkalmam, hogy önmagammal legyek. A Tópart Vendéglőben vettem ki szobát két éjszakára. Ez volt a bázisom, innen mászkáltam el. 

Az a megtiszteltetés ért, hogy a fogadott lányom felkért bérmaanyjának.💝 Érdekes volt végighallgatni a misét. Gyerekkoromban rendszeresen jártam templomba. És most, felnőtt fejjel és egy bizonyos tudatossági szinten ért egy döbbenetes felismerés: belém mantrázták a bűntudatot!! Visszatérő elem volt a ceremónia során, hogy bocsánatért esedezzek, amiért vétkeztem, bűnt követtem el. A következő megerősítéseket kellett hangosan kimondani: “én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem”, és “nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj”. Te jó ég!! Csoda, ha egész életemet végigkísér(tet)te a bűntudat és az önbüntető program? Ehhez persze hozzáadódtak az otthoni környezetben hallott negatív programok, plusz egynémely exem leminősítései, kritizálásai.

Egy ideig jártam kick-box edzésekre. Gyakran kék-zöld foltos volt a combom a sok rúgástól, és egyszer a sípcsontomat is olyan szinten szétrúgtam, hogy igencsak szorítani kellett a fogamat, hogy ne fakadjak sírva a fájdalomtól. De! A fizikai sérülések sokkal hamarabb gyógyulnak, mint a lelki bántalmazás, és nem is maradandóak. Mármint, eszembe sem jutnak. Ám amit szavak formájában raktak rám életem során… Nos, azok újra és újra felbukkannak, és sajnos hatnak rám a mai napig, hiába kaptam őket sok-sok évvel ezelőtt.

Volt olyan ember a múltamban, aki gyakran és előszeretettel mondogatta rám, hogy “vénasszony”. Ebben az a fura, hogy világéletemben mindig lényegesen fiatalabbnak néztek a koromnál.😏 Legutóbbi alkalommal például, ahogy hazafelé utaztam Nyíregyházáról, Debrecenben felszállt három kb. velem egykorú férfi. Egyikük tudott angolul, és valahogy szóba elegyedtünk (még egy pohárka huszonkét éves whiskey-vel is megkínáltak🙈). Megkértem Garry-t, tippelje meg, hány éves vagyok. Harmincat mondott. Pedig még smink sem volt rajtam. Egy másik eset pedig ezután történt. Szokásomhoz híven hétvégén kirándulni mentem. Útközben egy közel hatvanéves úriember mellé csapódtam, és beszélgetni kezdtünk. A túrát együtt fejeztük be. Kíváncsiságból tőle is megkérdeztem, mennyi idősnek saccol. Ő is harmincra tippelt. Szeretek ezzel kísérletezni, így a múlt heti önismereti táborban a vacsoraasztalnál körbekérdeztem társaimat, hány évesnek néznek. Az eredmény a következő volt: 34, 32, 37 és 35.

Döbbenetes, mekkora erejük van a szavaknak! Vigyázzunk, mire használjuk, mert gyógyítani, de gyilkolni is lehet velük. Ugyanúgy arra is legyünk éberek, hogy magunkat milyen szavakkal illetjük! Figyeljünk rá, hogy lehetőleg dicséret hagyja el a szánkat.

A képeken egy közös lángosozás látható bérmalányommal, valamint egy kereken negyvenegy éves, boldog vénasszony.😄





2023. május 13., szombat

Ami boldoggá tesz


Amikor csak tehetem, elmegyek a Pilisbe túrázni. Hogyan is fogalmazhatnám meg szavakkal az érzést, amely közben átjár?! Legutóbb, ahogy az úton baktattam csendben, azon kaptam magam, hogy örömkönnyek szöknek a szemembe, annyira intenzív hálaérzés öntött el, amiért ott lehetek. 😌

Egyre inkább azt érzem, hogy erre vágyom: önmagammal levés, csend, természet. Az pedig extra kincs, hogy ép és egészséges vagyok, van hol laknom, és mindennap jóllakhatok.

Múlt hétvégén is elvonultam a hegyek közé töltődni. Csak mentem, amerre a lábam vitt. Nem tudtam, hová vezet az újonnan felfedezett út, de őszintén szólva nem is érdekelt. Biztonságban éreztem magam. Közben meg-megálltam készíteni egy-egy képet, vagy hallgatni a madárcsicsergést, az erdő hangjait; az életet, ami körülvett. A földi Mennyországban jártam. 💗

És hogy mit műveltem szegény ártatlan zabkásámmal, amitől az ilyen bizarr zöld színre váltott (és még egy katica is megcsodálta)😅? Spirulina port adtam hozzá. No nem hóbortból, hanem mert szuperegészséges.







2022. november 18., péntek

Nosztalgia...

 

Számtalan helyen éltem már. Nyíregyházán születtem, Sóstóhegyen nőttem fel. Laktam Nyíregyházán, Pesten, Londonban, Köröstarcsán, Mezőberényben, Piliscsabán, és újra Pesten.

Sóstógyógyfürdőhöz kellemes emlékek kötnek. Négy és fél évet dolgoztam az Élményfürdőben. Vegyes, ugyanakkor maradandó, és a javamat szolgáló élményeket gyűjtve.

Még mindig keresem a helyemet. Még nem látom magam előtt, hogy véglegesen letelepednék valahol. Szeretek utazni, szeretem a változatosságot, szabadon mozogni, új helyeket felfedezni.

Talán meglesz valamikor a végleges fészkem. Ám talán előbb a legfontosabb helyen kellene rátalálnom a békére és az otthonra - önMAGamban.







2022. november 1., kedd

Az ÉN igazam!!!


Döbbenetes történetet hallottam.

Képzeljük el, hogy egy csapat férfi összejön, hogy kedvelt sportjuknak, a lábtenisznek hódoljanak. Kellemes szombat délután van, lelkesen, önfeledten játszanak. És egyszer csak megtörténik a baj! Összevitatkoznak azon, hogy a vonalon belül, vagy a vonalon kívül volt-e a labda.🙊 A vita elfajul, jön az anyázás, a *uzizás, végül a játékosok elkezdik gyepálni egymást. Olyannyira eldurvul a helyzet, hogy ki kell hívni a rendőrséget.😕

És ez az eset úgynevezett “értelmi”-ségiekkel történt.

Ha egy kicsit körülnézünk a mindennapjainkban, hány olyan feszült jelenetet látunk (netán szenvedünk el), amely abból fakad, hogy kinek van igaza? Miért olyan megveszekedettül fontos foggal-körömmel ragaszkodni az igazunkhoz, még veszekedések, vagy ne adj’ isten verekedés árán is? Tényleg annyira nehéz elengedni a dolgot, megállni egy pillanatra, és belátni, hogy valójában a másik embernek van igaza – az ő nézőpontjából…😏

Elméláztam a dolgon. Muszáj, hogy MINDIG igazunk legyen? Valóban megéri habzó szájjal, összeszorított foggal (és szívvel) kapaszkodni az “igazunkba”, és beleállni a konfliktusba, még azon az áron is, hogy így esetleg elvadítjuk magunktól a szeretteinket? Számítani fog egy hét, egy hónap vagy egy év múlva, hogy kinek volt igaza?

Morbid lesz a következő kép, de valamiért ez úszott be az elmémbe. Egy sírfelirat, rajta a következő sorral: “Márpedig NEKEM volt igazam!”

Egyébként, ha játszani akarunk a szavakkal, és ezzel a csodás, kódolt magyar nyelvvel, akkor vegyük el az i betűt az igazság szó elől…

És ha még egy kicsit játszani akarunk, akkor megpróbálhatjuk kitalálni, elképzelni, mi marad, ha elengedjük az igazunkat? Békesség? Elfogadás? Szeretet?💚

2022. október 2., vasárnap

Sosem vagy egyedül!


Ma van az Őrangyalok Világnapja!

Mindannyiunknak van őrangyala. Azonban nem az a feladata, hogy az életben minden bajtól, kellemetlenségtől és fájdalomtól megvédjen minket, hiszen akkor hogyan tudnánk fejlődni? Viszont minden egyes pillanatban ott van velünk, és gondoskodik arról, hogy megtapasztaljuk azokat a dolgokat, amelyek a fejlődésünket szolgálják. Ehhez bármikor kérhetünk tőle erőt. Kérhetjük azt is, hogy segítsen átvészelni egy-egy keményebb helyzetet.

Amikor úgy érzed, hogy nem bírod tovább, tudd, hogy az őrangyalod veled van, és a Gondviselés mindig annyit rak rád, amennyit elbírsz! Egy-egy nehéz döntés előtt pedig figyelj a sugallataidra, a megérzéseidre, mert ezek által kapod a segítő üzeneteket.

Biztosan te is láttál már olyan ábrázolást, amelyen az ember jobb vállán ül az őrangyala, a balon pedig az ördög (őr-dög). A te válladon is ott vannak. És mindkettő duruzsol a füledbe.

Az őrangyalodban vakon megbízhatsz, ő jót akar neked. Ha figyelsz és gyakorolsz, egy idő után tisztán meg tudod majd különböztetni, mit üzen az egyik, és mit a másik. A döntés pedig mindig a tiéd.