Újabb próbatétel elé állított az élet. Akár így is
felfoghattam volna a dolgot: 😳😟🥺😭🤬
Ám én helyette ezt választottam: 💁♀️🤔😏😌😀
Attól tartok, annyira nem szeretek unatkozni, hogy nem véletlenül zajlanak bennem és körülöttem jelentős változások. De viccet félretéve, hiszem, hogy nincsenek véletlenek, és minden értünk van. Azért, hogy fejlődjünk, csiszolódjunk. A Mesterem, Őrlős Gábor szavait idézem: „Amiben fejlődnünk kell, de nem akarunk, azt csak szenvedésen keresztül fogjuk megfejlődni magunkban.”
Végtelenül hálás vagyok, amiért három éve rátaláltam
arra az elfogadó és szeretetteljes, emelő közösségre, amelynek a tagja lehetek.💗 Ha ők nem lennének, akkor:
A) antidepresszánsokon élnék
B) alkoholista lennék
C) feladtam volna ezt az életet;
vagy:
A+B+C a négyzeten.🙈
Belőlük merítek erőt. Az elmúlt időszakban erre különösen nagy szükségem volt, mert akkora taslikat kaptam az élettől, hogy a fal adta a másikat.😅 Onnan tudom, hogy sokat erősödtem lelkileg, hogy nem omlottam össze, hanem inkább arra koncentráltam, hogy megoldjam az adott helyzeteket. Jó, bevallom, egyszer-kétszer sírtam. Ám a hála könnyei potyogtak a szememből, ugyanis ahogy bezárultak mögöttem ajtók, csodálatos módon úgy nyíltak ki újabbak, jobb lehetőségeket tárva elém. És azért is sírtam örömömben, mert a megfelelő időben kaptam segítőket, mondhatni, azt is csodamód.😇
Mindezzel arra szeretném felhívni a figyelmedet, hogy jöjjenek az életben bármilyen nehézségek, feladatok, kihívások, próbálj meg minden erőddel azon lenni, hogy meglásd bennük a fejlődési lehetőséget, vagy valami új dolog kezdetét, és ne ragadj bele a negatív, lehúzó érzésekbe. Hidd el, ha bátran és a derűdet megtartva csakis előre tekintesz, megtalálod a megoldást. Mindig van megoldás! A próbák pedig, csak próbák…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése