Íme, a minisorozatom harmadik, a passzív dohányzás ártalmairól szóló, egyben befejező része. Ezt a bejegyzést úgy építettem fel, hogy orvosok és kutatócsoportok nyilatkozatainak idézetei alá fűzöm egy-két saját gondolatomat.
Lássuk, miért is rinyáltam két részen keresztül amiatt, hogy
néhanapján mérgeznek engem a bagósok. (Gyengébb idegzetűeknek nem ajánlom a következő sorokat!)
“Nem árt tudni, hogy a közvetlenül a cigarettából beszívott
mérgezett levegő összetétele nem csak abban különbözik a füstös szoba
levegőjétől, hogy sokkal töményebb. A cigaretta akkor is füstöl, ha nem
szívják. A dohányzáskor képződő cigarettafüst háromnegyedét nem a dohányos
szívja be, hanem a helyiség levegőjével keveredve mérgez minden jelenlévőt. A
parázsló cigarettavégen és a fő légáram útján kívül eső, alacsonyabb
hőmérsékletű részeken sokkal több káros anyag keletkezik, mint a cigarettába
szippantás alkalmával, amikor a dohányos a cigaretta közepéből a magasabb
hőmérsékleten képződő füstöt inhalálja.”
Eddig is tudtam, hogy ezen a földön nincs igazság. Na de
hogy az a büdös füst kisebb mértékben mérgezi a gazdáját, mint a mérgeződni nem
óhajtó ártatlant, az már egyenesen bicskanyitogató!
“Friedrich Wiebel toxikológus, a németországi neugerbergi
Környezet- és Sugárkutató Társaság tagja, közel 40, az egészségre káros anyagot
határozott meg a cigarettafüstben, közöttük egyértelműen rákkeltő anyagokat,
mint amilyenek a nitrozaminok és a policiklikus szénhidrátok. A mérgező
nitrogénoxidokból és a formaldehidből a passzív dohányos pontosan ugyanannyit
szív be, mint aktív társai. A szakemberek többnyire egyetértenek abban, hogy
cigarettafüst az első számú légszennyező, és mint ilyen, sokkal veszélyesebb,
mint pl. a sokat szidott azbeszt, ill. a dioxin- vagy formaldehid-tartalmú
ipari mérgesgázok. A dohányfüst méreganyagai különösen zárt térben rendkívül
veszélyesek.”
“Ez azonban még nem minden. Számos vizsgálat alapján ugyanis
úgy tűnik, hogy egyértelmű összefüggés mutatható ki a passzív dohányzás és a
legkülönbözőbb szív- és érrendszeri megbetegedések, a szívinfarktus és az
érelmeszesedés kialakulása között is, többek között, mert a passzív dohányzás
is tönkreteszi az ereket, amelyek elveszítik tágulási képességüket, valamint
könnyebben léphetnek föl véralvadási zavarok.”
Na tessék! Vigyázhatok én a szívemre helyes táplálkozással
és rendszeres testmozgással, ha jön egy felelőtlen embertársam, és rám fújja a
szívet (is) károsító mérgét...
“A cigaretta akkor is füstöl, amikor éppen nem szívják, így
a kibocsátott füst háromnegyede nem magát a dohányzót, hanem a környezetét
mérgezi. Ráadásul ez a füst a parázsból származik, így szűretlen és sokkal
mérgezőbb, mint a beszívott adag. Természetesen a káros hatások mértéke függ a
mérgezés dózisától: a legrosszabb az az eset, amikor valaki gyermekkorától
éveken át dohányosokkal él egy háztartásban. A konkrét mérgezés függ attól,
hányan füstölnek a nem dohányzóval egy légtérben, és hogy milyen a helyiség
szellőzése. A dohányfüstben körülbelül 40 különböző méreganyagot különítettek
el a kutatások - köztük több, úgynevezett karcinogén bizonyítottan rákkeltő.
Ezekből a passzív dohányos ugyanannyit lélegez be, mint az aktív.”
Nem tetszik nekem ez a karcinogén szó. Rögtön az jut eszembe
róla, hogy engem ne karcoljon egy ilyen anyag!
“A dohányfüst több mint 4000 különböző kémiai anyagot
tartalmaz, melyből több mint ötvennél ismert, hogy rákkeltő hatása van. Ezek a
rákkeltő vegyi anyagok a passzív dohányos tüdejébe is eljutnak.
- hidrogén-cianid: rendkívül mérgező gáz, vegyi fegyvereknél használják és kártevők irtására
- benzol: a benzin egyik alkotóeleme
- formaldehid: holttestek „illatosítására” használják
- szén-monoxid: egy mérgező gáz, megtalálható az autók kipufogó füstjében."
Ha jobban belegondolok, nem is olyan rossz ez az arány: 4000
különböző kémiai anyagból mindössze 40, ami konkrétan méreg, és csupán 50-nek
van rákkeltő hatása.
Ide még annyit fűznék, mélyen megdöbbent, hogy hogy lehet
olyan tébolyodott sok ezer embertársam, hogy a fent említett, már a nevükben is
borzalmas vegyi anyagokat önként és dalolva juttatja a szervezetébe?! Ja, és
fizet is érte.
“A rákbetegségek, köztük a tüdőrák, talán a legjobban
hangsúlyozott egészségügyi következménye a dohányzásnak, illetve jelentős
probléma a passzív dohányzók számára is. A tüdőrák mellett a szakértők az aktív
és a passzív dohányzás következményeként emlegetik a mellrákot, méhnyakrákot,
és más rákbetegséget.”
“Magyarországon évente 30 ezer ember hal bele valamilyen
dohányzás okozta megbetegedésbe, mely közül 2300 fő az, aki nem dohányzik, csak
ki van téve a passzív dohányzásnak.”
Az elhalálozott nemdohányzók köszönik szépen az őket
megmérgező embertársaiknak: odaát legalább már nem kell azt a fullasztó büdös
füstöt szívniuk.
Érdekes dolgot tudtam meg a minap. Az Európai Unió támogatja
a dohánytermelést. Miért érdekes ez? Mert még a “saját magas szintű rákbetegség-szakértőkből
álló bizottsága is áruba bocsátott méregnek nevezi ezt a terményt”. Magyarán
nem az számít, hogy hány ezer ember hal meg a dohányméreg miatt, hanem az,
mennyi pénzt hoz maga a dohányáru az állam bácsi konyhájára. Elismerésem
kifejezéseképpen szívesen kezet ráznék minden olyan emberrel, aki szabad
akaratából tömi egyre dagadtabbra a politikusok zsebét, akik a támogatásukkal
tulajdonképpen az idő előtti halálukat segítik elő csóri dohányos adófizetőknek.
Most eszembe jutott egy régi ismerősöm, aki egyszer így
fakadt ki nekem: “Borzasztó! Részegen elmegy egy éjszaka alatt egy doboz cigi.
Másnap meg csak lesek, hogy hová tűnt az a sok szál. Meg miért köhögök? Meg ki
ül a mellkasomon?!” Hát nem aranyos megnyilvánulás?
Igazságtalan lennék, ha nem tennék említést a dohányzás
egyetlen előnyéről, méghozzá egy amerikai reklámszakember szavait idézve: “Azért
nem kell mindig bírálni a dohányipart. Elvégre megtalálták az öregkor
ellenszerét.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése