Együtt, egymásért

Fura, szokatlan, új helyzetbe kerültünk. Felborult az eddig megszokott életritmusunk. Bizonytalanság, félelem szaga terjeng a levegőben. Mégis, továbbra is az önzőséget látom a világban, és azt, hogy az emberek többsége a saját érdekeit nézi, a saját igazát hajtja; nem veszi figyelembe a másik érzéseit, véleményét. De hová vezet ez? Mit tehetünk?

Természetesen fontos, hogy mindent megtegyünk magunkért. Érdekes, hogy ebben a helyzetben még a szakemberek is azt szajkózzák, hogy együnk minél több zöldséget-gyümölcsöt. Hm. Hogyhogy egyikük sem tanácsolja a több kolbász, tojás és szalonna fogyasztását?... Tény, hogy ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatni tudjuk testünk működését, immunrendszerét, el kell hagynunk az állati eredetű termékeket, amelyek megbetegítenek, legyengítenek minket.

Testünk etetésén túl azonban az is sokat számít, hogy mivel tápláljuk az elménket, a lelkünket. Most különösen fontos lenne, hogy bátorítsuk, támogassuk egymást, és figyeljünk embertársainkra. Legyünk türelmesek egymással! Gondoljunk csak bele: sokan, akik egyedül vannak, mit nem adnának, ha magányukat enyhíthetnék. Hamarosan össze leszünk zárva családtagjainkkal. Amíg le nem cseng ez a járvány, addig további, szigorúbb intézkedéseket is bevezethetnek. Hiszen látjuk, hogyan zajlik ez a világ más pontjain. Nálunk sem lesz ez másként.

Eddig a pénz után hajtottunk, hogy lehetőleg minél több legyen. Volt időnk kiélvezni? Megosztottuk bárkivel is? Felajánlottunk belőle akár egy keveset is, önzetlenül? Az a helyzet, hogy a pénz nem segít a magányunkon. Pénzen továbbá nem lehet egészséget venni. Sem boldogságot. Sőt, egy pillanat alatt elveszíthetjük, ahogyan a biztonságot, a szabadságot is. És ha ezek elvesznek, mi marad? Mi az, amit nem lehet elvenni tőlünk?

Érdekes módon a szeretet olyan dolog, amiből minél többet adunk, annál többet kapunk vissza. És mivel ez a lélek tápláléka, fontos, hogy mindennap jóllakjunk vele, különben ahogyan a test, táplálék nélkül a lélek is elsorvad.

Próbáljunk meg hálásnak lenni mindazért, amink van. Becsüljük meg szeretteinket, amíg még mellettünk vannak! Élvezzük ki korlátlan szabadságunkat! Adjunk hálát a biztonságunkért és az egészségünkért! Fegyverkezzünk fel türelemmel, megértéssel, odafigyeléssel és szeretettel, mert csak így győzhetünk.

Mindenkinek tiszta szívből kívánok erőt, egészséget, türelmet, áldást!

Nem tudok elfáradni!

Most komolyan. Az utóbbi hónapokban azt tapasztalom, hogy akármennyit pörgök, egyszerűen nem tudok elfáradni! Persze sejtem ám, hogy mitől van ez. Máris elárulom a “nagy titkot”. 😉

Közel másfél éve élek tisztán növényi étrenden. Hozzáteszem: teljes értékű növényi étrenden. Igyekszem elkerülni a feldolgozott, agyonmanipulált élelmiszereket, és a férjemmel magunknak készítjük el otthon az ételeinket. Így ténylegesen tudjuk, hogy mi kerül a szervezetünkbe. Mindemellett rendszeresen mozgok, és a lelki egészségemet is igyekszem megőrizni meditáció gyakorlásával.

Szóval, azt vettem észre magamon, hogy hiába vagyok talpon már hajnal 5-től egészen este 7-ig, 8-ig, egyszerűen nem érzem azt, hogy “húz az ágy”; vagy azt, amit régen elég gyakran, hogy úgy elfáradtam, mint a kutya, amelyik tízet fialt. 😅 Általában munka előtt otthon teszek-veszek vagy tanulok, aztán ledolgozom a nyolc órát, majd edzek másfelet, és hazaérve csak nézek körbe magamon, hogy mit tudnék még csinálni. 😃

Meggyőződésem, hogy az életmódunk döntően befolyásolja egészségi, fittségi állapotunkat, közérzetünket, teljesítőképességünket, de még azt is, hogy milyen gyorsan tudunk regenerálódni, gyógyulni.

Kizárólag a pozitív előnyeit tapasztalom annak, hogy elhagytam az állati termékeket, és egyáltalán nem érzem úgy, hogy bármiben is hiányt szenvedek. Nem élem meg lemondásként ezt az életmódváltást, hiszen amellett, hogy egy új és csodálatos kulináris ízvilág tárult ki előttem, büntetlenül ehetek annyit és akkor, amennyit és amikor csak jólesik, hiszen a testem tartani tudja a számára legmegfelelőbb súlyt.

Mit gondolsz, megér annyit a dolog, hogy kipróbáld a növényi étrendet?