2019. augusztus 18., vasárnap

A pénz íze


Próbáltál már elszopogatni egy százforintost? Netán elropogtatni egy friss, zsenge húszezres bankjegyet? Vajon az emberiség el tudja majd fogyasztani az általa istenített pénzt, miután kipusztította maga alól a Földet? 😓

Nem egyik napról a másikra eszméltem arra, hogy mi folyik a világban, körülöttünk, és mi zajlik bennünk. Apránként nyílt fel a szemem, és minél több dolgot ismertem meg, annál inkább telt meg könnyekkel… 

Mi lenne, ha szánnánk néhány percet az életünkből arra (tudom-tudom, rohanó világban élünk), hogy elgondolkodunk az alábbi kérdéseken.
  • Mikor vált megszokottá az, hogy amikor meghal valaki, elsőként ezt kérdezzük meg: “és miben halt meg”? Nem is olyan régen (nagyanyáink korában) az emberek úgy szenderültek örök nyugalomra, hogy előző nap még ténykedtek. Manapság a halált hosszú szenvedés és “gyógy”-szeres kezelés előzi meg. Csak nézz szét a családodban, a szűk környezetedben. Hány ismerősöd halt meg rákban vagy egyéb betegségben?
  • Mennyire normális dolog az, hogy amíg Magyarországon július közepén reggel 100C van, addig Londonban a következő értékeket mérik?
    ...és mikor esik már le a tantusz, hogy az alábbi adatok mennyire rémisztőek?
    Novemberben 280C. Télen!!
  • Hogyan juthattunk el odáig, hogy egy partra sodródott bálnatetemben 40 kg műanyagot találjunk? (A mi szervezetünkben vajon mekkora mennyiségű műanyag van?)
  • Mikor szállunk magunkba, és látjuk be, hogy a Föld jelez nekünk: változtassunk! Mekkora szuperviharoknak és rendellenes természeti jelenségeknek (katasztrófáknak) kell még figyelmeztetnie bennünket, hogy nagyon rossz úton járunk?
  • Hogy van pofánk teleszennyezni a Földet? Nem a miénk! Megszülettünk, és csak béreljük. Kölcsönbe kaptuk.
  • Mikor ébredünk már fel, és teszünk valamit?

Nemrég láttam egy angol lány videóját a YouTube-on, amiben arról beszélt, hogy mennyire nincs rendben az, ahogy a Földdel és a rajta lévő teremtményekkel bánunk. Szegénykém a végén könnyekben tört ki. Igaza van, elkeserítő a helyzet, valahogy mégsem veszünk tudomást róla. Bevallom, azt hittem, azzal, hogy áttértem a növényi alapú táplálkozásra, megtettem minden tőlem telhetőt a bolygónkért. Hát a nagy fenéket! Még sok-sok egyéb dologra oda kell figyelnem emellett. Igyekszek minél kevesebb műanyagot és vegyszert használni, helyi termelőktől vásárolni, és még csak most ismerkedek a “zero waste” elvével. Van hová fejlődnöm.

Az utóbbi időben felfigyeltem valamire. A munkahelyemen szívesen beszélgetek az olvasókkal. Az idősebb korosztály valamiért mindig megemlíti, hogy nem jó felé halad a világ, és őszintén szólva félnek. Meg tudom érteni őket. Komolyan mondom, szívesen lennék most hetven éves, mert én is tartok attól, ami ránk vár a jövőben. 😔

Készültem egy “kis” felsorolással, amely vázlatosan bemutatja, mi mindenhez lehet gratulálni az emberiségnek - vállveregetve és tapsvihar kíséretében.
tönkrevágtuk a Föld ózonrétegét,
szétbarmoltuk a jól működő időjárásunkat,
előidéztük a pusztító globális felmelegedést,
állatfajokat tüntetünk el a föld színéről,
hektárszámra irtjuk az esőerdőket,
rohamosan pusztítjuk, meddővé tesszük a termőtalajt,
kifosztjuk a bolygónk nyersanyag-készleteit,
teleszemeteljük (=élhetetlenné tesszük) a földeket, óceánokat, de még a világűrt is,
Istent játszva génmanipulációval korcsosítjuk el a Föld növényeit,
mérgezzük az éltető levegőnket,
az óceánokban egyre több miattunk a halott zóna,
rabszolgaságba kényszerítjük az állatokat, majd kínozzuk, kihasználjuk, kifosztjuk, végül leöljük őket, hogy az agyonmérgezett tetemüket a bőrünk alá tömjük.

És most nézzük, milyen rombolásokat végeznek azok a nagyhatalmú emberek, akiknek egy istenük van, mégpedig a pénz.
  • Lebutítják a tananyagot, ezáltal egyre könnyebben befolyásolható és megvezethető emberek válnak a gyerekekből. (Nem érdekes például, hogy amíg régen első osztály végére megtanultunk olvasni, addig ma a negyedikesek nem érik el ezt a szintet?)
  • Bizonytalanságban és halálfélelemben tartanak bennünket (híradó), manipulálják a tudatalattinkat (reklámok), a képünkbe hazudnak (újságok).
  • Tudatosan és módszeresen mérgeznek minket az élelmiszerekkel (ma ez már egyenlő a műanyaggal), kozmetikumokkal, “gyógy”-szerekkel.
  • Pofátlanul kizsákmányolják a becsületesen dolgozókat, és minden erejükkel azon vannak, hogy tudatlan rabszolgákat neveljenek a gyerekekből, akiket hivatalból már hatéves kortól elkezdenek drogokkal tömni a szakemberek (ADHD → Ritalin).
Biztosan van olyan dolog, amivel lehetne bővíteni ezt a listát. Megemlíthetnénk például, hogy Kínában az emberek az elrettentő mértékű légszennyezettség miatt egyszerűen nem látják a napot, és állandóan védőmaszkban járnak. 😷 Bár talán ettől is nagyobb baj, hogy mindez néhány évvel megrövidíti az életüket…
Vagy például megvásárolt szakemberek arról győznek meg minket, laikus fogyasztókat, hogy bizony mennyire jók a GM (Genetically Modified) növények, mivelhogy ezek többet tudnak. És milyen igazuk van! Valóban többet tudnak ...ártani nekünk.

Sajnos a belső világunkban sem jobb a helyzet. Azt látom, hogy az emberek többsége irigy, kapzsi, kárörvendő, rosszindulatú, türelmetlen és felelőtlen. Legtöbbször ellenségként tekintünk egymásra. Elfelejtettük, hogy mit jelentenek az alábbi fogalmak: tisztelet, megbecsülés, szeretet. Hogyhogy nem gondolunk bele, milyen példát mutatunk, mire neveljük az utódainkat, vagy hogy mit hagyunk hátra, miután eltávozunk az élők sorából? Eszünkbe jut-e, hogy mindennapi választásaink alkalmával vajon mennyivel járulunk hozzá ideiglenes lakóhelyünk pusztításához és kizsákmányolásához? Teszünk-e valami jót a Földünkért, szeretteinkért, magunkért? Kedvesek, türelmesek, elfogadóak vagyunk-e embertársainkkal szemben? És végül: szeretünk-e eléggé?