Volt egyszer egy ember, s annak három fia,
Sajna egyiküknek megtetszett a pia.
Sör, bor vagy pálinka, mindegy volt az neki,
Ráadásul kedvenc helye volt a Meki.
Életmódja hamar meglátszott alakján,
Bárki megmondhatta ránézés alapján.
Huszonöt éves volt, amikor egy este
Nem bírta tovább, és beintett a teste.
Csórikám a földön részegen elterült,
Egy várólistára azonmód felkerült.
Új máj kellett neki, bekrepált a régi,
Mégis tovább ivott, ezt senki sem érti.
Azután egy éjjel furcsa álmot látott,
Melynek hatására életmódot váltott.
Álmában ugyanis megjelent egy bácsi,
Feltartotta ujját, s ennyit mondott: “Ácsi!”.
Ezután az öreg elővett egy gépet,
Megnyomott egy gombot, s mutatott egy képet.
Azon egy család volt, mosolyogtak szépen,
És volt egy üzenet mellettük egy széken.
“Ez a Te családod, velük boldog leszel,
S életedben bizony nagy dolgokat teszel.”
Felébredt a fiú, arcán örömkönnyek.
Értette a leckét, így lett minden könnyebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése