20 km

Ez a táv így leírva nem is tűnik soknak. Legalábbis, ha valamilyen járművel teszi meg az ember. Még az sem lenne vészes, ha simán le kellene sétálni sík terepen. Ám hegyi környezetben ez a bizonyos 20 km bizony testet-lelket próbára tévő feladat. És mégis, egy életre szóló élmény!😊

Múlt pénteken a férjemmel, sógorommal, valamint az ő családjával felkerekedtünk, hogy egy szép és aktív hétvégét töltsünk Cserépfalun . Hogy a későbbiekben egyszerűbb legyen a helyzetem, nevesítem főszereplőinket: a férjem Tibi; a bátyja Gyuszi, akinek a felesége Ági, gyermekük neve pedig Panna.

A pénteki napunk a “bemelegítésről” szólt. Miután megérkeztünk szálláshelyünkre és kipakoltunk, elindultunk sétálni egyet. Ez végül 7 km-t jelentett. Azért volt különösen jó ez a túra, mert nyugodtan lehetett fényképezgetni, hiszen nem kellett időre teljesíteni a távot, ráadásul nem tolongott körülöttünk úgy 3000 lelkes résztvevő (mint szombaton).😅

És akkor máris rátérnék erre a bizonyos szombatra. Egy bőséges reggeli után felnyaláboltuk magunkat, és reggel nyolckor nekivágtunk a túrának. Egy darabig még Panna és Ági is jött velünk, ám kisvártatva kénytelenek voltunk különválni, hiszen egy négyéves kislányka sehogyan sem bírta volna a megmérettetést, az apukájának pedig szerény véleményem szerint is csöppet kimerítő lett volna porontyát végig a nyakában cipelnie.😏 Így tehát Ági szépen kézen fogta a pityergő Pannát, és visszaindult vele a faluba, mi hárman pedig nagyobb fokozatra kapcsoltunk. Mentünk, mendegéltünk, míg egyszer csak egy szép tisztáshoz értünk. Ez volt az a hely, ahol a szervezők hat-hétezer szelet zsíros illetve lekváros kenyérrel, valamint hagymával és csalamádéval várták a résztvevőket. Úgy öt percecskét töltöttünk el itt, épp csak amíg feltankoltuk szervezetünk raktárait, aztán nyargaltunk is tovább.

Tavaly már írtam egy összefoglalót az első 20 km-es túrám élményeiről Értetek, Blogolvasók!! címmel. Nos, a forgatókönyv ezen is hasonló volt, és az a brutál emelkedő, ami egy éve igencsak kifogott rajtam, semmivel sem lett enyhébb. Háháá, én viszont annál harcedzettebb lettem az elmúlt egy év rendszeres testmozgásnak köszönhetően!😁 Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy idén negyed órával hamarabb sikerült teljesítenünk a távot, mint tavaly, és összességében az ábrázatom sem volt a végére olyan lestrapált, mint aki most van túl a Mount Everest megmászásán.😂

Szállásunkra visszatérve még a zuhanyozásnál is fontosabb feladat várt rám, méghozzá egy alapos nyújtás. Noha tíz percen keresztül lazítottam magam, másnap mégis úgy járkáltam, mint egy szériahibás Terminátor, amelyiken rosszul állították be az emberi-lépés imitálást. Na, de én még csak hallgassak is a szecska kis húsz kilométeremmel! Többek között egy 120 km-es táv is szerepelt a választható túraútvonalak között, amire a bátor és elvetemült vállalkozók 27 órát kaptak.

Szűnni nem akaró kíváncsiságomtól hajtva - mivel nem volt a kezünk ügyében lépésszámláló - kiszámoltattam a fiúkkal, vajh’ hány lépést tehettünk meg a 20 km alatt. Némi kalkulálás után hozzávetőlegesen 33-35 ezer lépésre saccolták. Mindenesetre megnyugtató volt a tudat, hogy az ajánlott napi tízezer lépést adott napon kipipálhattuk. Háromszor is.

A szombati megpróbáltatást tehát sikeresen teljesítettük. Másnap, mielőtt hazafelé vettük volna az irányt, még átugrottunk Cserépváraljára, hogy egy “kis” túrázás keretében megnézzünk magunknak egy kaptárkövet (fényképet a bejegyzés végén mellékelek róla). Szóval vasárnap is megmásztunk egy kisebbfajta hegyet, nehogy a lábizmaink véletlenül elfelejtsék, hogy ők erre továbbra is képesek. Természetesen ebbe a kisebb fajta kalandba már Ági és Panna is betársult.

Összefoglalva elmondhatom, hogy nagyon, de nagyon megért ez a hétvégi túraadag minden erőfeszítést! Egyetlen egy dolog szomorított el: sajnos néhány “ember”társam nem bírt magával, és itt-ott elszórt egy-egy csokipapírt, műanyag flakont vagy cigicsikket abban a pompás környezetben (nem mondom, hogy a szombati túrázók voltak, de akkor is…). A szemetelésről bővebben inkább nem írnék véleményt, mert a bejegyzés végére még elrontanám a hangulatot.

A hétvégén készült képek megtekinthetőek az alábbi linkre kattintva.
A 20 km-es túra élményei képekben