Bevallom, amíg nem kezdtem el könyvtárban dolgozni, bennem
is az a kép élt, hogy egy könyvtáros egész nap elvan, mint a befőtt; nincs
semmi dolga, hacsak nem annyi, hogy rászól az esetlegesen suttogásnál nagyobb
hangerőt megütni merészelő olvasókra.
Aha! Az igazság az, hogy... na de mielőtt még belevágnék a többrétű munka ecsetelésébe, nézzük, hogyan is néz ki egy igazi, vérbeli könyvtáros:
Tehát. Az igazság az, hogy egy több tízezer darabos
könyvállomány rendben tartása bizony rengeteg munkával jár. És az újonnan
megrendelt könyvek sem maguktól kerülnek a helyükre. Hiszen ha belegondolunk
(valljuk be, ez eddig meg sem fordult a fejünkben), egy új könyvnek az alábbi
utat kell megtennie, amíg a polcra kerül: be kell vezetni a leltárkönyvbe; el
kell látni leltári számmal, vonalkóddal és címkével (=felszerelés); el kell
végezni a gépi feldolgozást (azért, hogy kereshető legyen a rendszerben); végül
pedig a kijelölt helyére kell tenni. És ez csak 1 könyv!
Nyilván, egy könyvtár éves szinten ezerszámra rendeli a
könyveket. Igen ám, de a polcok kapacitása véges. Helyet kell teremteni az
újoncoknak. Ezért a megfelelő egyensúly megtartása miatt a gyarapítással
összhangba kell hozni az állományapasztást. Magyarán: selejtezni kell, aminek
szintén megvan a több fázisú munkafolyamata. Előfordul persze az is, hogy a
könyvek egy részét áthelyezzük a raktárba. Tehát tulajdonképpen állandó
mozgásban vannak a könyvek. És egy könyvtáros dolgozó feladatait tekintve
mindez még csak a jéghegy csúcsa.
Csúcsokról jut eszembe: szükség esetén egyes könyvtárakban
bizony létrázni is kell, hiszen előfordul, hogy plafonig érnek a polcok.
Vegyük most sorba az olvasószolgálatban ellátandó
feladatokat, csupán felsorolásszerűen:
→ információszolgáltatás
→ könyvek kölcsönzése, visszavételezése
→ hosszabbítások, előjegyzések, foglalások kezelése
→ (kérés esetén) könyvtárközi kölcsönzés intézése
→ statisztika vezetése
→ telefonhívások és levelezőrendszer
→ adminisztráció (beiratkozás, lejárt/elveszett olvasójegyek)
→ újságok, magazinok kezelése (ami lejárt, mappákba
gyűjteni, frisset pecsételni, kitenni)
→ segítségnyújtás a digitális jólét program keretein belül
(pl. olvasónak segíteni önéletrajz írásában, információ keresésében, stb.)
→ fénymásolás/nyomtatás/szkennelés/laminálás
→ olvasónak könyvet ajánlani, keresni (szakdolgozathoz,
kutatómunkához)
Vannak ám vicces kérések is! Például, amikor az
olvasó azt a könyvet keresi, amelynek sajnos nem emlékszik sem a címére, sem a
szerzőjére, de azt tudja, hogy olyan közepes méretű, és sárga a borítója. És az
újdonságok polcán (amit úgy kéthetente frissítünk) a harmadik sorban volt.
Hmmm. Ezen paraméterek alapján sajnos nem tudunk rákeresni a rendszerünkben a
könyvre, bármennyire is szeretnénk segíteni. 😅
Oké, akkor most nézzük, milyen egyéb feladatok vannak még:
→ rendezvények, programok, szakkörök szervezése,
lebonyolítása
→ könyvajánlók írása
→ “könyvmadár” szolgáltatás (amikor házhoz visszük a könyvet)
→ gyerekvilág rendben tartása (széthagyott játékokat
elpakolni, színezőket nyomtatni, időnként ceruzákat hegyezni: 50-60 darabot,
alkalmanként átnézni a társasjátékokat, hogy hiánytalanul megvan-e minden részük)
→ a visszavételezett könyvek elpakolása, a raktári rend
tartása
Na, erre az utolsó pontra muszáj kicsit kitérnem.
Az a lényege egy könyvtárnak, hogy minden egyes könyv a helyén legyen. Ugyanis,
ha egy könyv nem a helyére kerül vissza, akkor az tulajdonképpen elveszett. 😬
Feldolgozáskor minden
egyes könyvhöz hozzárendelünk egy betűjeles számot (Cutter-szám, szakkönyvek
esetében ETO-jelzettel kiegészítve), ami alapján tudjuk, hogy pontosan melyik
polcra, azon belül is mely’ könyvek közé kerül az adott kötet. Igen ám, de
amikor egy vastagabb könyvet akarunk a helyére tenni, viszont fullosan tele van
az adott polcsor, akkor egész sornyi könyveket vagyunk kénytelenek megmozgatni.
Így aztán lehetséges, hogy tíz könyvet nem három, hanem harminchárom perc
alatt pakolunk a helyére. 😅
Vagy például raktárrendezés alkalmával, amikor van két üres
polcunk, nagyon nem mindegy, hogy milyen könyvekkel töltjük fel azokat.
Ilyenkor egyszerűen, ha nem is hegynyi, de szekrénnyi könyveket mozgatunk meg. (És így maradnak jó kondiban a könyvtárosok. 💪)
Igazság szerint az lenne az ideális, ha nyitás előtt
mindennap át tudnánk nézni az állományt, hogy biztosan minden könyv a helyén van-e. Előfordul
ugyanis, hogy egy olvasó levesz egy könyvet, megnézi, arrébb megy, levesz egy
másikat, ám az elsőt nem a helyére teszi vissza. Amikor pedig éppen olyan
könyvet keresünk, ami nincs a helyén… 😑
Az ilyen kóbor lelkeket vagy véletlenszerűen találjuk meg,
vagy csak leltározás alkalmával.
No de még mindig nem értünk a teendők végére. Lássuk, mivel
foglalatoskodik még egy könyvtáros.
Új könyvek beszerzésén túl előfordul olyan eset is, amikor
magánszemély (vagy akár civil szervezet) felajánlja a magángyűjteményét, ami
lehet több száz, de akár több ezer könyv is. Az ilyen felajánlásokat
különgyűjteményként kezeljük, és természetesen a példányokat ugyanúgy fel kell
szerelni és fel kell dolgozni, ahogyan az új könyvek esetében, majd kialakítani
számukra egy megfelelő helyet.
Említettem, hogy az újságokkal is vannak teendőink, napi
szinten. Ezen túlmenően viszont év elején, amikor sorban megérkeznek a januári
lapszámok, az előző évi példányokat folyamatosan elkezdhetjük egy kupacba
gyűjteni, összekötözni, és kitenni az olvasóknak eladásra. A nagyobb
könyvtárakban több száz féle újság van (napilapok, heti/havilapok, magazinok
stb.). Tehát ennek megfelelően a több százat felszorozhatjuk 12-vel, 52-vel
vagy 300-valamennyivel. (Bocsi, nem fogom kiszámolni, hány lap fordulhat meg
egy átlagos könyvtáros kezében éves szinten, mert én a betűket szeretem, nem a
számokat. 😄) Szóval ezekkel is van dolog bőven.
Jó, menjünk tovább.
Egy könyvtárban az évek során nyilván több dolgozó is
megfordul. Különböző mentalitással, és a munkához való különböző hozzáállással.
Éppen ezért fordulhat elő az is, hogy a már feldolgozott könyveket javítani
kell a rendszerben (hibás vagy hiányos feldolgozás miatt).
Ezenkívül ott vannak még örök kedvenceink, a drága jó
sorozatok! Imádni való például, amikor a könyvborítón sehol sincs feltüntetve, hogy az egy összefüggő sorozat része, így a mi feladatunk, hogy a
rendszerben összekapcsoljuk a részeket. Ez azért praktikus, mert amikor
kikölcsönzi valaki a példányt, akkor látjuk, hogy éppen a harmadik részt vinné
el, tehát rákérdezhetünk, olvasta-e az első kettőt. 😏
Hasonló kategória az analitikus feldolgozás. Ilyenkor egy
könyvön belül azt soroljuk fel, hogy mit tartalmaz.
Például novellás- vagy versesköteteknél, szakkönyveknél
vezetjük fel ily' módon a rendszerbe a megfelelő adatokat. Így, amikor az olvasó
egy bizonyos verset keres, akkor tudni fogjuk, hogy melyik verseskötetben
találjuk meg. Éppen ezért, amíg egy egyszerű regényt pár percen belül fel
tudunk dolgozni, addig egy analitikus feldolgozás (tartalomjegyzék
hosszúságától függően) órákba, de akár napokba is telhet.
Összefoglalva annyit mondhatok, hogy csodálatos ez a szakma!
Változatos. Szellemi kihívások elé állít. Kreativitást igényel. Varázslatos
mélységekkel bír. Türelemre tanít. Felelősségteljes, hiszen a tudás hatalom, és
mi információt szolgáltatunk, könyveket ajánlunk. Könyveket, amelyek az
emberekben képesek olyan változásokat elindítani, amelyek akár megváltoztathatják
az egész életüket.