Pörgés

Nem mintha panaszkodni akarnék, mennyit pörgök állandóan, de azért mégis erről lesz szó.😅

Azon agyalok, hogyan kerüljem el, hogy “mártírszagú” legyen ez a bejegyzés. Hiszen tényleg imádom, hogy soha nem unatkozok, és valójában arany életem van! Mindössze próbálok rájönni, hol csúszok meg néha, ami miatt nem tudok itt rendszeresebben bejelentkezni. Talán a nem megfelelően felállított fontossági sorrend lehet a probléma gyökere? Vagy talán még az, hogy egy nap mindössze 24 órából áll...😏

Azon is sokat töprengtem már, mi a fenét szorítsak háttérbe (a házimunka sajna kicsikét máris áldozatául esett a folytonos időhiányomnak), vagy mely kedvelt tevékenységemről mondjak le.

• Edzésről? Szó sem lehet róla!
• A szőrmókjaim (egy kutya, két cica) pátyolgatásáról? Hisz’ így is többet szeretnék foglalkozni velük!
• Olvasásról? Akkor inkább kevesebbet alszok!
• Az írásról? Azt már nem! Azzal végképp többet akarok törődni, hogy fejlődhessek benne.
• Kapcsolattartásról a barátokkal? Hiszen nélkülük mit sem ér az élet!
• Az első és legfontosabb helyen persze a férjem áll, és azért nem őt említettem legelőször, mert nem lehet opció a hanyagolása!! Hiszen akkor áshatnám is el magam, még úgysem fagyos a föld.😄

Így tehát egy-egy dolog sajnos mindig kimarad egy napomból. De mindig más. Tehát egyik nap mondjuk az edzés nem fér már bele az időmbe, másik nap pedig az olvasás. Ám a felsoroltak közül egyikről sem óhajtok lemondani!

Marad tehát a zsonglőrködés az idővel, de nagyon is jól van ez így, mert legalább felesleges, haszontalan tevékenységekre nem marad időm.