Erőt veszek magamon, és megpróbálok nem rábeszélni senkit,
hogy donor legyen.😅 Egyszerűen csak leírom, miért szeretek “plazmáskodni”.
Még nyáron történt, hogy a békéscsabai Pláza felé igyekezve
megpillantottam a Vérplazma Központ épületét. Lelkesen hirdette rajta a
felirat, hogy “Plazma Center”, és én először azt hittem, ez valami tévéket
árusító bolt.😂
Aztán jobban megnéztem, de még mindig nem lettem okosabb,
ezért otthon rákerestem az Interneten, mi is ez a vérplazma-donor dolog. A
tájékozódás után kedvet kaptam, hogy segítő vénámat nyújtsam, ezért
időpontot kértem első vizsgálatra. Miután hál’ Istennek alkalmasnak
nyilvánítottak, első ízben helyezkedhettem el egy ilyen, meghökkentően
kényelmes ...minek is nevezzem? Ülő-, vagy fekvőalkalmatosságnak? Szóval egy
ilyenben:
Maga a procedúra tulajdonképpen olyan, mint egy mezei
véradás, kivéve, hogy “kicsivel” tovább tart (jó fél óra maga a ferezis
művelete), és a tasakba érkező termék vészesen hasonlít a frissen csapolt
sörre. Hab nélkül persze. Vér-beli könyvmoly lévén mindig viszek magammal
olvasnivalót, hogy jobban teljen az idő. Bár az idő ténylegesen valószínűleg
nem telik jobban, csak úgy érzem, mivel nem unatkozom, és nem is értem, miért
mentem most ebbe bele…😄
Mindössze egy órácskát kell a segítségnyújtásra szánnom az
életemből alkalmanként, de nekem bőven megéri, mert igazán jól érzem ott magam!
Az ott dolgozók roppant kedvesek, már második alkalommal úgy éreztem, mintha egy
baráti közösségbe mennék.
Az első sikeres ferezisem után annyira lelkes voltam, hogy
gondoltam, megpróbálok toborozni egy-két embert. Tettem egy próbát az
ismerőseimnél, ám sajnos rögtön vad ellenállásba ütköztem, sőt, még le is
lettem hurrogva! Megkaptam ugyanis, hogy ha rendszeresen adok plazmát, akkor
majd jól besűrűsödik a vérem. Ezen a ponton hagytam fel végérvényesen a
toborzással, ugyanis nekem az agyam sűrűsödik be az ilyen okosságoktól. 😜
Persze jogos, mindenben van kockázat. Abban is, ha repülőre
szállsz, mert lezuhanhat (vagy ami még rosszabb, soha többé nem tud lejönni a
gép a fellegekből); akkor is az életedet kockáztatod, ha kocsiba ülsz. Sőt,
szerelembe esni is kockázatos, mert mi van, ha történik valami
rossz dolog az illetővel, és te magadra maradsz a fájdalmaddal?
Igen, megértem, persze. Van, aki nem mer repülőre szállni.
Van, aki nem mer vért adni. De ami a legrosszabb, van, aki nem mer szeretni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése